Zack

A K�LT�Z�S 
 

Any�m a korm�ny kereken dobolt rik�t� piros k�rmeivel. Sz�rnyen ideges �s m�rges volt, de ez engem nem igaz�n �rdekelt. D�h�s voltam r�, s �gy �reztem, meg�rdemli.

   A sztr�d�n hatalmas dug� alakult ki egy baleset miatt. Annyit m�r tudtunk – h�la a r�di�nak, ami az�ta ment, hogy elindultunk  a r�gi h�zunkb�l-, hogy nem s�r�lt meg senki komolyabban, de ett�l f�ggetlen�l a kocsik egy helyben p�f�keltek.
   Kin�ztem az ablakon: a puszta k�zep�n �lltunk, sz�zn�l is t�bb aut�val egy�tt, r�ad�sul k�t v�ros k�z�tt, �gy semmi m�s l�tv�nyoss�g nem akadt, mint sz�raz f�, m�g sz�razabb f�, egy f�lig kisz�radt fa, az el�bbin�l is jobban kisz�radt f� �s legjobban kisz�radt f�. Bemutatom a Hortob�gyot…

R� kellett volna gy�jtanom, de m�g musz�j volt tartanom magam. Nem akartam egy �jabb veszeked�st sz�tani a cigi miatt, mert tudtam, hogy mi lenne a v�ge: a harag miatt ki kellene sz�llnom a kocsib�l, de mivel a puszta k�zep�n vagyunk, ahol j�form�n a mad�r se j�r, nemhogy busz, Anyu hamar utol�rne m�g gyalog is �s ott tartan�k, ahonnan elkezdt�k.

   K�sz, de ink�bb nem...
   �gy azt�n az aut�r�di� hangol� gombj�t tekergettem, egy valamire val� sz�mot keresve. Miut�n t�ltettem magam egy iszonyatosan kornyik�l�, romantikus sz�m p�r m�sodperc�nek borzalmain, m�ris megtal�ltam, ami illett a hangulatomhoz: egy rock sz�m. B�r egy kicsit lassabb volt, mint amit elv�rtam, de h�t koldus ne v�logasson.

   Anya f�jdalmasan n�zett r�m a smaragdz�ld szem�vel, mivel ut�lta a zenei �zl�semet. Na, nem mintha a t�bbi �zl�semmel is j�l kij�tt volna…
   Festetett v�r�s, gy�r�-g�nd�r haj�t – eredeti hajsz�ne a sz�ke volt, amit �n is �r�k�ltem, de valami�rt nagyon ut�lta - egy hajp�nttal fogta le, s b�r m�r a harmincas �vei v�g�n j�rt, ha kitett mag��rt, b�rmelyik h�sz�ves n�t lepip�lta.
   Csak akkor azt tudn�m, mi a fen��rt kellett Ap�nak otthagynia minket…
   Anya minden t�le telhet�t megtett, hogy elviselhet�bb� tegye sz�momra a k�lt�z�st, de engem ez hidegen hagyott.

   - Kicsim, k�rlek, kapcsold ki, megf�jdul a fejem – mondta.

   Na igen. Ez any�m. 17 �ves korom ellen�re „kicsim”-nek sz�l�t…

   Tov�bbhallgattam a zen�t �s a zene �tem�re b�logattam.

   - Zakari�s…

   - Anya! Nem �rdekel! – n�ztem r� d�h�sen. Nem volt el�g, hogy a kocsiban a kl�ma ellen�re is van vagy 40 fok, nem el�g, hogy a ny�ri sz�net utols� napj�t a kocsiban kellett t�ltenem, nem el�g, hogy nem gy�jthattam r�, m�g azt sem engedi, hogy olyan zen�t hallgassak, amit akarok. Na j�, ez ut�bbi nem 100%-osan igaz, de akkor is. - �s sokszor mondtam m�r, hogy ne sz�l�ts Zakari�snak. Ut�lom. Mi�rt nem tudsz �gy h�vni, mint mindenki m�s: Zack-nek?

   - N�zd, tudom, hogy m�rges vagy a k�lt�z�s miatt… - vette el� az �n-nagyon-is-meg�rt�-anya-vagyok st�lus�t, amit�l legsz�vesebben a falnak mentem volna.

   - �rdekes, amikor elfogadtad az �j munk�t, akkor bezzeg nem tudt�l ilyen meg�rt� lenni. – v�gtam vissza akaratlanul, de szinte azonnal meg is b�ntam. Most majd j�n az el�ad�s m�sodik felvon�sa…

   - Azonnali v�laszt kellett adnom, nem lehetett sokat gondolkoznom – mondta s�hajtva. - De ezt m�r ezerszer megbesz�lt�k. �s k�l�nben is: �gyis �j suliba kellett volna menned, �gy h�t nem mindegy, hogy hol kezded �jra? – n�zett r�m egy halv�ny mosollyal az arc�n. Ez az, hozd m�g el� azt is, hogy kicsaptak a sulib�l!

   Ez volt az utols� csepp a poh�rban. Lehajoltam a t�sk�mhoz, kihal�sztam bel�le a cigit �s meggy�jtottam. Anya szemreh�ny�an n�zett r�m.

   - Zack, oltsd el!

   V�laszul letekertem a kocsi ablak�t �s kif�jtam a f�st�t. V�gre valah�ra megindult a sor.

   Az�ta cigiztem, hogy Anyu�k elv�ltak. Mindenki azt mondja, a v�l�s nagyon megviselt. Pedig nem. Csak att�l kezdve nem �rdekelt semmi az �g egy adta vil�gon, s ez meg is l�tszott rajtam: a jegyeimmel nem volt gond, mindig is gyorsan s j�l tanultam –ez volt Anyu�k egyetlen kik�t�se: am�g a jegyeim nem romlanak, nem l�p �letbe semmif�le szigor�bb szab�ly, sem takarod�, elmehettem ak�rhov� -, egyed�l a magatart�sommal lettek probl�m�k. A gimn�zium eddigi h�rom �v�t 5 suliban v�geztem el.
   Persze az�rt az se volt igaz, hogy nem �rdekelt semmi. Egyetlen egy dolog�rt b�rmit megtettem: hogy v�mp�rvad�sz legyek. A tehets�gem megvolt hozz�, de azzal, hogy �j v�rosba k�lt�zt�nk, az es�ly null�ra cs�kkent. Azt sem tudtam, melyik v�rosba megy�nk, de nem is �rdekelt. �gy �reztem, amilyen m�zlim van, az itt �l� emberek megvannak abban a r�hejes tudatban, hogy v�mp�rok csak a mes�kben l�teznek.
   Mik�zben azon agyaltam, hogyan fogom kib�rni a 11 h�napos sz�m�zet�st – ugyanis a fejembe vettem, hogy ha bet�lt�m a 18-at �s nagykor� leszek, b�rki b�rmit mond, visszak�lt�z�k Apuhoz -, elhaladtunk a ripity�ra �sszet�rt aut� mellett. K�sz csoda volt, hogy a sof�r meg az utasa t�l�lt�k, s�t, meg�szt�k p�r karcol�ssal. Ezek ut�n nem kellett m�g 10 perc se �s be�rt�nk a v�rosba. Anyuval ezt a 10 percet n�ma csendben t�lt�tt�k el.

   Anyu kitette az indexet �s lefordult balra, majd meg�llt egy 12 emeletes h�z el�tt. Na nee…

   - Anyu, ugye nem azt akarod mondani, hogy ez az – mondtam rosszat sejt�en, s undorodva n�ztem sz�t a k�rny�ken: egy park, egy �j j�tsz�t�r, bicikli�t. S mindenhol fa, fa �s fa.

   - Gyere, a lak�sunk a m�sodikon van – nyitotta ki a vezet� fel�li ajt�t Anyu, s kisz�llt a kocsib�l.

   Ha az � szemsz�g�b�l n�zem a dolgot, neki t�k�letesen megfelelt a lak�s: egy nagynev� c�gn�l volt lakberendez� �s j�, ha aludni hazaj�tt. Ez�rt is v�ltak el egy f�l �ve Apuval. Egyiknek sem volt sok ideje a csal�dra, �n pedig a nagyany�mn�l dekkoltam minden egyes tansz�netben. Amikor Apu bejelentette, hogy �tszervezt�k az �ll�s�t, vagyis v�gre igazi riporter lehet, aki beutazza az eg�sz vil�got �jabb �s �jabb h�rek ut�n, Anyu besokallt �s beadta a v�l�keresetet. A v�l�suk ezek ut�n viszonylag cs�ndben zajlott. Csak engem nem k�rdezett meg senki, hogy mi a v�lem�nyem.

   A fejetlens�g k�zepette az az�rt egy biztos �rz�st adott, hogy Apu �j lak�sa a r�gi sulimt�l k�tutc�nyira volt, s ha �gy ad�dott, b�rmikor felugorhattam hozz�. Na, ennek, h�la a k�lt�z�snek, most m�r v�ge.

   Az �j lak�sunk "E" alakban helyezkedett el: k�t sz�l�n volt a k�t szoba, a k�z�pn�l pedig egy kis folyos�, a v�g�n a konyh�val. A folyos� mellett ny�lt a f�rd�szoba.
   - Imi, el�sz�r a szekr�nyeket hozz�tok fel, csak azt�n a t�bbi b�tort, j�? – mondta Anyu az egyik k�lt�ztet�nek, aki t�rt�netesen a b�tyja volt, b�r egy�ltal�n nem hasonl�tottak egym�sra: Imi k�zepes termet� ember, barna szemmel, fekete hajjal �s m�ly, basszushanggal.
   A nagyb�ty�m mosolyogva n�zett k�r�l az �j lak�sunkban, minden helyis�get alaposan szem�gyre vett. Ezt sose �rtettem n�la, ugyanis mi �rdekes van egy t�k �res lak�son, ahol m�g a sz�nyeg sincs lerakva? Sz�momra semmi.

   - Anyu, �n megyek, k�rben�zek. Majd j�v�k. – mondtam �s a h�tizs�komat, amire nem volt m�r sz�ks�gem, letettem a szob�m ajtaja mell� �s kih�ztam a z�rb�l a bej�rati ajt� kulcs�t.

   Nem akartam v�gign�zni, ahogy Anyub�l el�b�jik a lakberendez� �s a kisf�n�k �s utas�t�sok t�mkeleg�t adja az ismer�seinek, azt�n h�romszor �trendezteti az eg�szet „Ez a k�pzeletemben sokkal jobban n�zett ki! Na, j�, akkor fogd azt az asztalt �s cser�ld meg azzal a szekr�nnyel, azt a l�mp�t pedig…” mondatokkal , mire mindenki kiborul �s elszabadul a pokol. K�sz, nem.

   - J�, de… - j�tt a v�lsz, mire v�laszk�nt becsuktam magam m�g�tt az ajt�t. Nem volt kedvem meghallgatni any�m pr�dik�ci�j�t.

   A liftn�l �sszefutottam Anyu egyik bar�tj�val �s annak a menyasszony�val.

   Mind a ketten �nk�nt v�llalkoztak, hogy r�szt vegyenek a saj�t kiv�gz�s�k�n… na, j�, hogy seg�tenek a k�lt�z�sben.
   R�szv�tem…

   Andris nem volt egy j�k�p� alak a s�t�tbarna haj�val �s ugyanilyen szem�vel, meg a szepl�s arc�val, viszont ann�l szembe t�n�bb jelens�g volt Rita. Csinos volt, fekete haj�, rik�t� k�k szem�. Mindig mosolygott �s s�t�tt r�la, hogy szerelmes. Az arca pedig gy�ny�r� volt. Csak h�t menyasszony.

   - M�ris megl�psz Juditt�l? Azt hittem, tov�bb b�rod. – nevetett Andris �s Rita is r�m n�zett a k�k szemeivel.

   - Bocs, ez van. – sz�rtam oda �s besz�lltam a liftbe, amib�l az im�nt sz�lltak ki. Semmi kedvem nem volt pont a folyos�n �s pont nekik ki�nteni a lelkem. K�sz, ink�bb nem.

   A lak�s t�l f�lrees� helyen volt. Megpr�b�ltam koncentr�lni, de semmire sem mentem. A k�zelben nem volt egyetlen egy v�mp�r, de m�g csak egy vad�sz sem. M�rgemben beler�gtam egy eldobott s�r�s dobozba. 

   R�gy�jtottam egy �jabb cigire. Az v�gre egy kicsit lenyugtatott.

   Isteni. A ny�ri sz�net utols� napj�t a kocsink any�s�l�s�n t�lt�ttem.

   Holnap pedig kezd�dhet az eg�sz r�m�lom. Egy r�m�lom, amib�l tuti, hogy nincs fel�bred�s.

   Egy j� �r�ig a k�rny�ken b�kl�sztam �s felt�rk�peztem azt. Legnagyobb sajn�latomra, nem volt semmi k�l�n�s, vagy esetleg �rdekes a k�rnyez� utc�kon. Nem messze, egy elhagyatott j�tsz�t�rre bukkantam, amire er�sen r�f�rt volna egy fel�j�t�s.
   Ezek szerint ink�bb �p�ttettek egyet, minthogy ezt rendbe hozt�k volna…
   Egyre jobban azt �reztem, hogy az �j �letemnek nem sok�ra v�get vet a d�gunalom.
   T�l sokszor v�ltottam m�r sulit ahhoz, hogy tudjam, hogy megy ez: az els� napok m�g �rdekesek, senki nem ismer, azt�n ahogy egyre jobban beilleszkedem az �j helyre, egyre t�bb ember tal�l unszimpatikusnak. Id�vel pedig, ahogy a tan�rok r�j�nnek, hogy nem vagyok egy pincsikutya, aki a legels� hangos sz�t�l f�l�t-fark�t beh�zva, megszeppenten pislog, egyre jobban r�m sz�llnak, amit nem szeretek �s a v�g�n ott tartunk, hogy �lland�an ellenszeg�l�k nekik. Mire meg m�r eg�sz j�l ellenn�k �s megszokn�m az �j m�dit, kicsapnak rossz magaviselet miatt – m�st ugyanis sose tudtak felhozni ellenem, hiszen az oszt�ly egyik legjobb tanul�ja voltam, ak�rhov� is �ratott be az any�m.
   De eddig legal�bb ugyanabban a v�rosban maradtam, ugyanabban a lak�sban laktam �s k�zpontom se v�ltozott semmit.
   A legt�bb ember, ha elk�lt�zik, mindig a bar�tait sajn�lja. Na, n�lam ilyen gondok nincsenek. A vad�szokkal ink�bb rivaliz�ltam, az egyszer� embereket pedig messze elker�ltem. T�l unalmasak a sz�momra.
   Mire m�r kis�t�ltam magam �s szebbn�l szebb gondolatokkal a fejemben hazamentem, Anyu�k nagyj�b�l rendet raktak.

   - Na, milyen? – k�rdezte r�gt�n Anyu, mikor megl�tott �s k�rbemutatott a lak�son.
   Egy fut� pillant�st vetettem a nappalira, ami Anyu szob�ja is volt egyben. Anyu r�gi rekami�ja a szoba k�zep�n volt szorosan a fal mell� tolva, az ablakn�l egy mennyezetig �r� �llv�ny a vir�gai sz�m�ra – amiket nekem kellett locsolnom, mivel fel�le m�r r�g kisz�radtak volna -, az �ggyal szemben pedig egy szekr�nysor volt, t�v�vel, hifivel, DVD lej�tsz�val �s egy j� p�r h�mzett �s csipk�b�l k�sz�lt ter�t�vel. Minden az � st�lus�t t�kr�zte.

   - Nekem mindegy – mondtam v�llat vonva �s becsuktam a szob�m ajtaj�t. Anyu�k m�r minden b�tort a hely�re pakoltak, nekem m�r csak a dobozokb�l kellett kir�molnom. Az r��rt.
   A szob�m, ahhoz k�pest, el�g j�l n�zett ki. L�tszott, hogy nem volt felesleges annyit veszekednem Anyuval. � min�l csics�sabbra akarta, �n min�l egyszer�bbre. �s v�g�l �n nyertem.
   A t�glalap alak� helyis�g nem volt olyan nagy, mint az el�z� szob�m, de az�rt olyan kicsi sem: j�l elf�rt benne az �gyam, egy �r�asztal, egy k�nyvespolcos szekr�ny, egy k�tajt�s szekr�ny �s egy kom�d, tetej�n a t�v�mmel.
   F�radtan zuttyantam le az �gyamra, s szinte azonnal elaludtam.

   M�snap reggel Anyu bevitt a suliba, hiszen „�j helyen vagyunk �s m�g sosem j�rt�l erre, meg azt�n el�g messze is lakunk az �j lak�st�l �s persze nem tudod, hol kellene lesz�llnod a buszr�l…”. Na, nem mintha mondjuk 21. sz�zadi gyerek l�v�n a neten nem n�zhettem volna meg, merre van a suli �s milyen busz megy arra, valamint a buszsof�rt se tudtam volna megk�rdezni, hogy melyik meg�ll�n�l sz�lljak le. ���, dehogy, ezek meghaladt�k volna a k�pess�geimet…

   Amint Anyu meg�llt a suli el�tt, kir�zott a hideg. A hatalmas �p�let l�tt�n nem igaz�n az „�h, de j�, ide fogok j�rni”, sokkal ink�bb a „Bassza meg! �n ebbe a suliba be nem teszem a l�bam!” �rz�s ker�tett a hatalm�ba.
   - Anya… - kezdtem kialakul�ban l�v� d�hvel a hangomban, de a szavamba v�gott.
   - Igyekezz, csak 40 perc�nk maradt csenget�sig! – azzal kiv�gta a kocsiajt�t. Egy r�pke pillanatig elgondolkoztam azon, hogy �t�l�k a vol�n m�g� �s g�zt neki!, itt sem vagyok, de v�g�l gy�z�tt a becs�letes �nem �s k�vettem Any�t.

   Kicsit sem volt ciki �t k�vetve ker�lgetni a folyos�n lebzsel� di�kokat �s fel�getni a m�sodik emeleti igazgat�iba.

   Nem voltam valami lelkes az els� tal�lkoz�st illet�en.  
   Sokszor volt m�r szerencs�m ismeretlen tan�rokkal. Mindnek j� volt az els� benyom�sa r�lam, id�vel azt�n sz�p lassan ki�br�ndultak bel�lem, mikor megtudt�k, hogy nem vagyok egy kockafej� str�ber, aki minden egyes f�ttyent�s�kre hapt�kba v�gja mag�t.
   Szerencs�nkre a beiratkoz�s hamar lezajlott, hiszen Anyu az �sszes pap�romat tov�bb�totta m�r az iskola fel�, csup�n n�h�ny iratot kellett al��rnunk az igazgat�i irod�ban. Nem sokkal becsenget�s el�tt pedig az �j oszt�lyf�n�k�m is meg�rkezett.

   Szirmai Ol�via fiatal, huszonnyolc �v k�r�li, kedves arc� n� volt, festetett vil�gos barna hajjal �s s�t�tz�ld szemekkel valamint molett alkattal. F�jdalmasan s�hajtottam arra a gondolatra, milyen rossz lesz vele hadakozni, de ahogy magamat ismertem, ez elker�lhetetlen volt. El�bb vagy ut�bb �gyis lesz valami, vagy ink�bb t�bb dolog is, amiben nem �rt�nk egyet �s nem kell hozz� sok id�, hogy valami kih�g�s miatt majd � t�mogassa a legjobban a kicsap�somat.
   Az �j oszt�lyf�n�k�m, akivel Anyu telefonon m�r sokszor besz�lt, de szem�lyesen m�g sosem tal�lkozott, hamar elint�zte �t. K�z�lte, hol lehet beszerezni a k�nyveimet, odaadta neki a tank�nyvek list�j�t a k�telez� olvasm�nyok�val egy�tt, amit az irodalom tan�rn�mt�l k�rt el, majd v�ltottak m�g p�r sz�t �s kecsesen ler�zta.
   - Nos, gyere, k�vess. Az oszt�lyba, �gy l�tom, nem lesz gond a beilleszked�ssel– n�zett v�gig rajtam, mikor m�r csak ketten voltunk �s visszament�nk az el�t�rbe. Nem igaz�n �rtettem, mi a baja, mivel spotcip�, egy s�t�t farmer meg egy fekete p�l� volt rajtam. K�rd�n n�ztem r�, de a tan�rn� elfordult, ugyanis siet�s l�pteket hallottunk. – N�ri! Legjobb lesz, ha sietsz, k�t perc m�lva becsengetnek! – n�zett a l�pcs� ir�ny�ba.
   T�ls�gosan lefoglalt a magam baja, �s k�s�n vettem �szre a borzongat� �rz�st. Megperd�ltem a tengelyem k�r�l.
   17 �v k�r�li, felt�n�em csinos l�ny igyekezett fel a l�pcs�n. Hossz�, vil�gosbarna haj�t l�farokba k�t�tte, b� szokny�t viselt, hozz� ill�, p�ntos toppal. D�bbenten n�ztem r�: egy vad�sz volt.
   � is d�bbenten f�kezett le t�lem �gy k�t m�terre, �s csod�lkozva n�zett fel r�m, �gy megfigyelhettem �t.
   A l�ny alacsony volt. Borosty�nbarna szem, nem t�l sz�p arc jellemezte. Nem volt benne semmi k�l�nleges, m�gis… M�r most, egyetlen egy sz� n�lk�l valahogy �gy �reztem, hogy ut�lni fogom �t. Sz�val N�ri… S m�ris nem �reztem olyan fojtogat�nak ezt a sulit. Legal�bb m�r van benne egy �rtelmesnek t�n� szem�ly. B�r a l�tszat n�ha csal…
   - Tudom – magyar�zta a l�ny a tan�rn� fel� fordulva, amivel megt�rte a szemkontaktust, s m�r nem is n�zett r�m t�bb�. - Elaludtam.  

   - Z…                         
   - Zack – v�gtam a tan�rn� szav�ba, mire N�ri �s off� azonnal fel�m fordult.

   Mind a ketten k�rd�n n�ztek r�m, de nem akartam, hogy nagyon sokan tudj�k az igazi nevem. B�r tiszt�ban voltam vele, hogy ez elker�lhetetlen, de megpr�b�ltam elh�zni a dolgot. Nem volt kedvem elmagyar�zni, hogy ut�lom a nevem, �s �gy ink�bb haszn�lom az angol/ amerikai megfelel�j�t.
   - Ideje lenne bemenn�nk a terembe. – t�rte meg a tan�rn� a csendet. – Ja �s N�ri! – fordult m�g utolj�ra vissza a taner�. – Az id�n, ha egy m�d van r�, l�gy sz�ves nem elaludni az �r�mon!

  �s megsz�lalt a cseng�.

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.