Beletelt egy kis id�be, m�g lenyugtattam Sheil�t. T�ny, a nyomi hirtelen felt�n�se el�gg� megzavarta a hangulatot, de v�g�l minden j�l alakult – egy kellemes reggeli zuhany, ami mindkett�nk sz�m�ra kiel�g�t� eredm�nnyel z�rult. Amint letudtam a csajt, aki egy kicsit tapad�sabb volt az �tlagn�l, el� is vehettem a kis t�rp�t – hiszen, ha minden j�l alakul, egy nem ak�rmilyen big�t kaphatok meg a k�zvet�t�s�vel. Lucy a szok�sosn�l is ellen�ll�bb, l�tsz�lag egy�ltal�n nem �rdeklem… de ismerem �n m�r a n�ket j�l: ilyenkor pont azt v�rj�k, hogy m�g jobban nyomuljak, hogy bevessek mindent – a lovagot a feh�r Ferrarin, aki r�zs�kat sz�r a l�baik el�, puccos �tterembe viszi �ket, �s olyan ny�las sz�vegeket nyomat, mint „M�g soha nem tal�lkoztam hozz�d hasonl�val. Megbabon�zol.” vagy „Melletted m�s ember vagyok, jobb� teszel.” Pont ilyen filmeket szokott n�zni Boris… Fogalmam sincs, hogy b�rja. N�ha nem �rtem, hogy lehet�nk rokonok…

Most is – amint b�cs�t intettem az �desn�gyes utols� tagj�nak… mi is volt a neve? Mindegy… - olyan megrov�an n�zett r�m, ahogy csak tudott. Ilyenkor tiszt�ra olyan volt, mint az any�m… V�g�l is, testv�rek… Sz�val j�tszotta a feln�ttet, de h�l’istennek nem volt ideje belekezdeni a szok�sos hegyi besz�dbe, mert Kentin elejtette a b�gr�j�t. Any�m, ekkora nyomor�kot…

- E-eln�z�st – dadogott, ahogy szokott; olyan v�kony hangon, hogy �ltal�nos iskol�snak is elment volna.

Enyhe inger�lts�g ker�tett hatalm�ba. Le�nt�tte az egyik kedvenc ingemet… Ha nem lett volna fontos, hogy a kedv�ben j�rjak, m�r r�g halott lenne. Mindegy, neki adom, rohadjon meg. Egy fokkal norm�lisabban n�z ki, b�r… nem. Ez az ing csak rajtam mutat j�l. Vagyis mutatott…

- Semmi baj, haver, majd Boris feltakar�tja – legyintettem mosolyogva.

A nagyb�ty�m felvont szem�ld�kkel n�zett r�m.

- Majd Dake feltakar�tja. Ha m�r az � vend�ge – hangs�lyozta ki az utols� sz�t, mire fintorogtam.  Sz�val a kis nyomi elk�pte, hogy �n h�vtam ide. Mindegy, enn�l jobb dolgom is van. Pont el�g sz�vess�get teszek neki, ha ma el b�rom viselni.

- Ja, persze… Gyere, dolgunk van.

- Nem, Dake, el�bb…

- Nem vagy az any�m – v�gtam a szav�ba, mik�zben elt�volodtam t�l�k. – Gyere, Kenny, hossz� napunk lesz…

A gyerek menteget�zve rohant ut�nam, csoda, hogy nem esett el k�zben. Istenem: add, hogy ne tegyek k�rt benne, am�g meg nem kaptam Lucyt…

~

Az�ta m�r be�rt�nk a v�rosba, az �n legdr�g�bb kincsem, Mary-Angela j�volt�b�l (aki egyike Aston Martin Rapide-ok leg�jabb modelljeinek). Vicces, hogy mikor a nyomi megl�tta, sz� szerint leesett az �lla. De a legjobb az volt, amikor be�lt�nk – tartottam neki egy gyorstalpal�t, hogy MIT NE merjen soha tenni benne; szerencs�re viszonylag gyors a felfog�sa, meg se mert mukkanni az �t alatt -, �s g�zt adtam, azonnal les�padt, �s olyan er�vel kapaszkodott az �l�sbe, mintha az �lete m�lna rajta. Pedig most m�g „nyugisan” vezettem. Am�gy is, Dajan sokkal durv�bb, folyton driftelne, ha engedn�m…

Sz�val kisz�lltunk a pl�z�n�l, �s a t�rpe �gy n�zett ki, mint aki mindj�rt kidobja a taccsot.

- Ott egy kuka – intettem neki. – Ha k�r teszel Mary-Angel�ban…- mosolyogtam r�, de siker�lt el�g fenyeget�en besz�lnem, hogy a gyerek remeg� l�bain elv�nszorogjon a kocsi k�zel�b�l. – Helyes. Sz�val… fogsz r�k�zni? Mert ha nem, akkor bemegy�nk…

Kenny z�ldes arca kezdett m�s sz�nt �lteni; megt�r�lte verejt�kez� homlok�t, majd nyelt egyet.

- Ne-nem. Rendben vagyok. Mehet�nk.

- J�, de ha nem… Nem mutatkozok egy gyomorbajossal…

Csak megcs�v�ltam a fejem, �s elnyomtam felt�rni k�sz�l� ny�g�semet. Istenem…

Feltettem napszem�vegemet, s miut�n lez�rtam az aut�t, megindultam a f�bej�rat fel�. Nem egy miniszokny�s l�ny vih�ncolt arra fel�. Lehengerl� mosolyt vetettem r�juk, mire m�g hangosabban kezdtek kuncogni. El�re engedtem �ket, mik�zben tartottam az ajt�t, s �gy nemcsak gentlemannek t�ntem, de h�tulr�l is jobban meg tudtam �ket n�zni. �, hogy �n mennyire szeretem a szebbik nemet…

Egyszer csak m�g hangosabb kacajra lettem figyelmes: megfordultam. A nyomi �pp orr�t d�rzs�lgette, s k�zben leesett szem�veg�t kereste. Fels�hajtottam: hogy is gondoltam egy pillanatra is, hogy ez a sr�c kicsit is �rdekli Lucyt…?

Odamentem, �s felvettem a szem�veget, majd a kez�be nyomtam.

- �regem, vigy�zz, merre n�zel… - Hirtelen elvigyorodtam. – Csak nem a csajokat st�r�lted? Melyik volt az…? – fordultam el�re, de k�zben l�ttam, hogy a sr�c f�lig pirul. Egy sz�zast tenn�k r�, hogy m�g sz�z… S�t, szerintem m�g recsk�zni se mert, mert az anyja azt mondta neki, hogy megvakulhat t�le. De v�rjunk csak, akkor mi�rt szem�veges…? J�, ezt ink�bb nem akarom tudni…

- K�szi – mondta elhal� hangon, de ker�lte a pillant�somat, s v�letlen�l se n�zett egy l�nyra se, aki elhaladt mellett�nk.

Valami�rt r�m t�rt a r�h�ghetn�k, de az�rt visszafogtam magam. Egy kicsit.

- J�l van, menj�nk be. T�k�m se akar eg�sz nap ajt�kat nyitogatni… - Ennyire az�rt nem voltam �riember.

Kenny b�lintott, majd, mint egy engedelmes kiskutya, k�vetett. V�g�l csak bejutottunk. M�r, mikor az egyik kedvenc k�v�z�mban voltunk, �szleltem a k�l�nbs�get – a pinc�rn� b�josan mosolygott r�m, uramnak sz�l�tott, mire �n h�lgyemnek… Sz�val elvoltunk, aminek az lett a v�ge, hogy megadta a sz�m�t. Mosolyogva tettem zsebre. J�l j�het m�g az… A sr�c k�zben feszengve �lt a sarokban, �s legal�bb sz�zadj�ra olvasta �t a men�t.

Fingom sincs, mi�rt csin�lta, tal�n csak �gy foglalta el mag�t, m�g h�d�tottam, de a bel�p�s�nk �ta meg se mukkant. M�g k�sz�nni se hallottam.

- Nyugi, nem k�rdezem ki – sz�l�tottam meg, s pr�b�ltam �gy tenni, mintha mulattatna a viselked�se.

Zavartan tette le a lapot, ezek ut�na r� se mert n�zni. Fels�hajtottam.

- J�l van, �n nem csaj vagyok, velem az�rt m�g kommunik�lhatn�l. �rted, szavakkal vagy jelbesz�ddel…

Motyogott valamit. Azt hittem, megr�gom. B�r, a zuhanyz�s jelenetet visszaid�zve, nem sz�vesen hallottam volna �jra a sikolyait…

- Artikul�ci�, please. M�g nem tanultam meg sz�jr�l olvasni – mosolyogtam r�. Ki hitte volna, hogy ennyi t�relem kell majd hozz�…

- Sajn�lom – mondta, valamivel hangosabban. – Tudom, hogy nem vagyok olyan men�, mint te… Nem is �rtem, mi�rt foglalkozol velem… - motyogta szerencs�tlen�l. ���, ha te azt tudn�d…

B�tor�t�an mosolyogtam r�, s kiss� el�red�ltem.

- H��, mi ez a sz�veg? Dehogy vagy nyomi, b�rmelyik csaj �r�lne, ha megfektetn�d – biccentettem, s k�l�n hasznosnak t�nt, hogy szemrebben�s n�lk�l tudok hazudni; p�kerben verhetetlen vagyok. Hi�ba sz�ntam b�knak azonban a szavaimat, Kenny mintha nem �r�lt volna annyira. M�lyen elpirult, �s makogni kezdett. Ok�, a homlok�ra van �rva, hogy SOHA NEM DUGOTT M�G. M�rmint �l� n�vel.

- �n nem… M�rmint…

J�l van, r�vidre akartam z�rni a dolgot – �gy is t�bb id�t sz�ntam r�, mint kellett volna.

- Naa, el�g volt. Ha m�g egyszer elpirulsz, a fejedre �nt�m ezt a vizet – mutattam fel a poharat. Id�k�zben meg�rkezett a k�v�m �s a gyerek forr� csokija. Ez a gyerek t�nyleg Lucyval egyid�s? Nem, az lehetetlen…- �rted, csak hogy leh�tselek. M�r nekem f�j, ha r�d n�zek – cs�v�ltam a fejem, s h�trad�ltem a cs�sz�vel a kezemben. Mmm, a pinc�rn�nek aranykeze van. Vajon m�s k�rnyezetben is…?

Lemaradtam p�r mondatr�l, annyira beindult a fant�zi�m, de mikor meghallottam, mir�l besz�l a sr�c, bel�ttam: nem maradtam le semmir�l.

- … de tudom, hogy m�g itthon van, csak azt nem tudom, r��r-e…

- M�rmint Lucy? – �rdekl�dtem. Engem csak ez a r�sze �rdekelt a besz�lget�s�nknek.

- Nem, hanem Lynn – motyogta, �s k�zben a tejsz�nhabot figyelte a kaka�j�n. Kedvetlen�l forgatta kez�ben a kanal�t, nem kezdett neki a finoms�gnak. Lynn? Az meg ki…? Ismer�s a neve… - Azt mondta, kedden utaznak. Es�lytelen, hogy addig tudjunk tal�lkozni…

Mintha megremegett volna a hangja, de rem�ltem, hogy csak k�pzel�d�k. Az m�g ok�, ha elh�nyja mag�t, de ne b�gj�n, amikor velem van…

Mosolyt er�ltettem az arcomra.

- H�, mondtam, hogy ne besz�lj �gy. Egyik csaj se �rdemli meg, hogy ennyire befordulj miatta.

Azt m�r nem tettem hozz�, hogy val�sz�n�leg a l�nynak m�g csak az esz�be se jut, mert akkor tuti, elt�rt volna n�la a m�cses. S�r� n�kkel nem tudok mit kezdeni. S�r� pasikkal meg…

- Tu-tudom… de… annyira szeretem – szipogta. – Tudnom, kell… hogy mit �rez… K�ldtem neki levelet, de… Nem tudom, elolvasta-e… Mi�ta apa ki�ratott a Sweet Amorisb�l, nem is tal�lkoztam vele…

J�l van, tes�, gondolj Lucyra. Meg�ri miatta elviselni ezt a s�r� g�rcs�t? Tal�n �letem legrosszabb d�nt�se lesz, de h�t…

- H� – tettem a v�ll�ra a kezem, �s k�nyszer�tettem, hogy a szemeimbe n�zzen. Nem buzisan, csak mint egy haver. Persze nem voltunk azok, de a l�tszat a fontos. – J� arcnak t�nsz, l�tom rajtad, hogy sz�ks�ged van egy sz�rnyseg�dre. Vagyis mesterre. Itt j�v�k a k�pbe �n… Adj egy napot �s egy mobilt, �s elint�zem, hogy k�ny�r�gj�n �rted a kiscsaj… - mosolyogtam r� magabiztosan.

H�l�s, s kiss� hitetlen pillant�ssal n�zett a szemeimbe. F�j, ilyen k�zelr�l l�ttam a takny�t is…

- T�nyleg? Me-megtenn�d?

Olyan boldog lett, amilyennek m�g nem l�ttam. H�, t�nyleg od�ig lehet az�rt a csaj�rt…

Biccentettem, majd elvettem a kezem, de tov�bbra is szugger�ltam z�ld szemeimmel, amik m�r annyi ember vettek r� arra, amit akartam.

-  Cser�be csak egy apr�s�got k�rek.

�pp kif�jta az orr�t, majd pislogva n�zett fel.

- Mit?

- Int�zd el, hogy Lucy randizzon velem.

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.