- Naa, mondd el, mi b�nt – k�rlelt Lucy. Egy k�zeli mozg��rushoz ment�nk, ahol vett nekem egy vattacukrot, mag�nak pedig egy j�gk�s�t. Tudja, mennyire �dessz�j� vagyok, a suliban is mindig csokival meg cukork�kkal k�n�lt. T�nyleg j� bar�t.

M�g mindig szipogtam, �s csak forgattam a kezemben a hurkap�lc�t. B�r szeretem a vattacukrot, de most m�g azt se k�v�ntam. Ilyen h�rek ut�n…

- Keeen… Ha nem �rulod el, drasztikus m�dszerekhez fogok folyamodni. Azt akarod? – vonta fel a szem�ld�k�t. – Tudod, hogy Stone sz�zados se tudott kicsin�lni, pedig � azt�n t�nyleg kem�ny…

- Mint a szikla – mondtam vele egyszerre. A suliban minden tan�rnak van valami beceneve. Vagy ink�bb g�nyneve. Stone sz�zados szigor�, m�r az�rt is ord�t veled, ha csak leveg�t veszel az enged�lye n�lk�l. Ezt onnan tudom, hogy az ut�bbi k�t h�napban kip�c�zett mag�nak, �s a tan�vz�r�n is �gy v�ltunk el, hogy „Connor! Mag�n�l sz�nalmasabb di�kom m�g nem volt. Ha nem edzi v�gig a nyarat, ink�bb vissza se j�jj�n szeptemberben. Ne f�ljen, tudni fogom, ha lazs�lt. Azt mondtam, ne f�ljen? �gy �rtettem: rettegjen! Menjen, miel�tt olyat mondok, amit nem k�ne.” Ja, ezek ut�n nem csoda, hogy m�g mindig vannak r�m�lmaim vele…

Lucy hangja t�r�tett vissza s�t�t gondolataimb�l.

- Keeen, figyelsz te r�m egy�ltal�n?

- Pe-persze – feleltem. Hi�ba volt ny�ri sz�net, hi�ba s�t�tt a nap… Nem tudtam egy�tt �r�lni a t�bbi gyerekkel.

- Figyelj… Gyere, �lj�nk le – mutatott az egyik padra, mire engedelmeskedtem neki. T�r�k�l�sben foglalt helyet mellettem, �s fel�m fordult. Arca komolynak t�nt. – Ha nem eszed meg a vattacukrot, a fenekedb�l kell majd kim�tetned – n�zett a kezemben tartott �dess�gre.

- O-ok�.

Lassan nekikezdtem, amit fesz�lt figyelemmel k�s�rt, majd elmosolyodott.

- Teh�t? Ap�d mondott valamit?

Csendben ettem tov�bb, ker�lve a pillant�s�t.

- Ahaaa… akkor…Lynn? – tal�lgatott, de mikor megremegett ajkam, egyb�l fels�hajtott. - Sz�val �. Mi t�rt�nt? �sszevesztetek valamin?

B�r Lucy tudott a Lynn-�gyr�l, az�rt nem avattam be teljesen. Pont ez�rt is f�jt m�g jobban a dolog. Ahhoz, hogy �sszevessz�nk, el�bb besz�lgetn�nk kell…

- Keeen? Na, mondj m�r valamit – k�rte halkan, �s k�zelebb h�z�dott hozz�m. Megcsapott parf�mj�nek illata, ami any�t juttatta eszembe. Neki is mindent el tudtam mondani. Vagyis majdnem mindent…

- Nem besz�lt�nk. – A hangom m�g nekem is idegennek t�nt. Nem s�rtam, de nem sok kellett hozz�. – �n… ak�rh�nyszor h�vom, csak a hangposta kapcsol be. Nem tudom, mi�rt…

- Oh… Sajn�lom.

Lucy megsim�totta a karom, de hogy milyen arcot v�gott, azt nem tudtam. Nem mertem r�n�zni.

Nyeltem egyet, s er�t v�ve magamon, folytattam.

- Ma felh�vott Iris. Tudod, a volt sulimb�l.

- Igen. Aranyos l�ny.

A neheze m�g csak most j�tt…

- Igen, nagyon kedves – s�hajtottam, s hangom is megremegett. - Ami�ta elj�ttem, csak � keres a Sweet Amorisb�l.

Igaz, Amber�k is k�ldtek p�r nem t�l sz�p �zenetet, de m�r egy ideje nem zaklattak. Kiv�ve persze azt, amit most tudtam meg…

- Ahaa – s�rgetettt kiss� Lucy. Gondolom, m�r tudni akarta, mi bajom van. – �s?

- De voltak olyanok is, akik… akikkel nem voltam annyira j�ban. Tudod, Amber�k. – Nyeltem egyet. Lucy is tudta, hogy tulajdonk�ppen ezek miatt a l�nyok miatt ker�ltem a McKinleybe. Miattuk �ltem �t k�t h�napig a poklok pokl�t. - Amber�k sok hazugs�got �rtak, de… Ne-nem hittem nekik. Tudod, milyenek.

Lucy arca kiss� inger�ltt� v�lt, ilyenkor mindig �sszeszor�tja ajkait. �gy fogja vissza mag�t, miel�tt valami olyat mondana, amit nem akar.

- Igen, tudom – felelte. Ink�bb elfordultam. Nem akartam l�tni, amikor bejelentem neki a dolgot.

- Azt �rt�k, hogy Lynn f�vel-f�val kavar, �s hogy m�g csak… esz�be… se… jutok – szipogtam. Tess�k, ha most l�tott volna ap�m, biztos megveregeti a v�llam. „Ez az �n fiam! B�g, mint egy �vod�s.”

- J�, de ezek hazugs�gok. Nem kellene hallgatnod ezekre a… - Nem mondta ki, de szerintem valami nem t�l sz�p jelz�t gondolt mag�ban. – Mi�rt olvasod egy�ltal�n? T�r�ld a fen�be, �s k�sz. Te m�r McKinleys vagy, nem kell foglalkoznod ilyenekkel.

F�jdalmasan n�ztem r� k�nnyeim f�tyl�n �s szem�vegemen kereszt�l.

- De h�t � Lynn! A…a szerelmem! A lelki t�rsam!

- Ha az lenne, nem… - kezdte inger�lten, de azt�n m�ly leveg�t vett, �s fej�t r�zva az �gre n�zett. – Mindegy. Sz�val ez�rt vagy kibukva? Mert p�r kisl�ny kital�lt valami baroms�got?

- �n… nem… - motyogtam. Most j�tt a feketeleves. – Ma… amikor besz�lt�nk Irisszal… Megk�rdeztem, �s… Nem �rtette, de… Sz�val, v�g�l beismerte, hogy… Lynn mostan�ban t�nyleg j�l elvan Nathaniellel. Seg�tett neki valamilyen dolgozatokat megtal�lni, meg egy�tt tanultak… �n… Nem tudom… Engem… mi�rt nem…? – s�rtam el magam keservesen.

- H���, Ken, ne s�rj. Nincs semmi baj…

Lucy gyeng�den mag�hoz �lelt, �s vigasztal�lag simogatta a h�tam.

- Ne gondolj ilyenekre, j�? Nem �ri meg. Majd… minden j�ra fordul.

Nem v�laszoltam, helyette tov�bb �ztattam k�nnyeimmel bl�z�t.

- Tudod, mit? Szombaton �gyis d�lel�tt�s vagyok, azt�n r��rek eg�sz nap. Lemegy�nk a partra, ���s baromi j��l fogjuk �rezni magunkat, meg�g�rem. Ok�? – k�rdezte a szemeimbe n�zve, �s megt�r�lte arcomat.

F�lszegen b�lintottam.

- Ok�.

Akkor m�g nem tudtam, mi mindent v�ltoztat meg majd az a d�lut�n…

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.