(Ehhez a fejezethez szerintem nagyon illik ez a sz�m. Hallgass�tok meg k�zben. ^^)

M�r akkor tudtam, hogy h�lyes�get csin�lok, amikor visszafordultam Dake hangj�ra. Lucy tal�n jobban kiismerte a sr�cot, de…�n szerettem volna hinni, hogy csak f�lre�rt�sr�l van sz�. A sr�c j�fej volt, �s k�nnyed�n meg tudta nevettetni az embert. Annyira csak nem lehetett rossz…

R�n�ztem a n�vjegyre. Hihetetlen, hogy valaki ilyet haszn�ljon…

Dake papa h�v�vonala – �n mindig „k�szen �llok”. Na �s te?

Ha nem tudtam volna, hogy a sr�c csak szereti tenni a sz�pet a l�nyoknak, kezdtem volna megijedni…

Lucy m�g mindig ideges volt, mikor utol�rtem.

- Mit akart? – k�rdezte r�gt�n. L�tva fenyeget� arc�t, ink�bb zsebre v�gtam a pap�rt. Nem akartam veszeked�st…

- Semmit – feleltem halkan. – Csak megk�rdezte, mi a kedvenc helyed – improviz�ltam, hogy Lucy ne faggat�zzon.

Felvont szem�ld�kkel fordult fel�m, majd morgott valamit az orra alatt. Szerintem volt benne p�r cs�nya sz� is…

Kb. ilyen hangulatban �rkezt�nk meg Lucy�k boltj�hoz, ahonnan kihallatszott �desanyja hangja.

- Nem, Nancy, nekem – veled ellent�tben – �lland� munkahelyem van, nem tudok csak �gy… De ki vinn� helyettem az �zletet? Nem b�zhatom r� ak�rkire… Lucy szokott beseg�teni… Tudom, hogy r�gen l�ttad m�r…

Lucy megk�sz�r�lte a tork�t, mire a n� �szrevett, majd fut� mosollyal �dv�z�lt minket.

- Figyelj, z�rnom kell, k�s�bb megbesz�lj�k. J� �jt, hugi! �n is titeket!

Miut�n letette, meg�lelte l�ny�t, majd megborzolta haj�t.

- Azt hittem, belevesztetek a tengerbe. �pp k�ldeni akartam a ment�osztagot – mosolygott.

Lucy grimaszolva kif�jt p�r szem�be l�g� tincset, a t�bbit pedig h�trasim�totta.

- Ilyen k�nnyen nem szabadulsz meg t�l�nk. – Fel�lt a pultra, �s l�b�lni kezdte l�bait. -Nancy n�ni h�vott?

- Igen.

- Mit akart? Megint megh�vott magukhoz?

Lucy anyja fels�hajtott.

- Igen, de lemondtam. Majd j�v�re… Most nem engedhetj�k meg magunknak…

- Ne m��r, anya, tavaly is ezt mondtad �s azel�tt is! T�k r�g l�ttam m�r Nancy n�ni�ket, ha nem lenne facebook, azt se tudn�m, hogy n�z ki… - fakadt ki Lucy. – Ok�, hogy Kanada, de legal�bb nem egy m�sik kontinens!

- Lucy dr�g�m, ezt most ne, k�rlek…- s�hajtott a n�, �s tov�bb pakolgatott a pult m�g�tt. -  F�radt vagyok, hossz� napom volt, egy csom�t idegeskedtem az �js�gok miatt, mert nem tudtam eg�sz nap el�rni a fut�rt, �gy is csak k�s�bb tudja hozni…

- Persze, mindig ezt mondod, de azt�n sose besz�lj�k meg!

- Jaj, Lucy…

Kezdtem kicsit kellemetlen�l �rezni magam. Nem szerettem a veszeked�st, pl�ne, ha k�v�l�ll�k�nt kellett hallgatnom.

- �hm, e-eln�z�st – sz�ltam f�lve k�zbe, mire mindketten r�m n�ztek. – Nekem mennem kellene, a sz�leim nem tudt�k, hogy ilyen sok�ig…

- Kik�s�rem – ugrott le a pultr�l Lucy azonnal. �desanyja f�radt mosolyt k�ld�tt fel�m.

- J� �jt, Ken. �dv�zl�m a sz�leidet.

- J� �jt, Mrs. Hale!

T�bbet nem is tudtam kiny�gni, mert Lucy kir�ngatott. Olyan er�s! Nem csoda: k�t b�ty mellett n�tt fel… �s m�g ehhez hozz�j�n a McKinleys tort�ra, amit ott edz�snek h�vnak…

- A�, ez f�j! – massz�roztam karomat. Szerintem nyoma is marad.

- J�, bocs – r�zta a fej�t, mik�zben le�lt a bolt melletti padra. El�g inger�ltnek l�tszott. – Csak felidegelt any�m, mindegy…- Nagy leveg�t vett, majd a szemeimbe n�zett. – Az�rt rem�lem, nem volt olyan szar a d�lut�n. Bocs Dake miatt… - ingatta a fej�t. – T�nyleg nem ilyennek terveztem a napot. De holnap csak egyig vagyunk nyitva, sz�val eg�sz nap r��rek… - mosolygott r�m halv�nyan, �sszekusz�lt sz�ke haja aranyosan f�nylett a l�mpaf�nyben.

Viszonoztam a gesztust.

- J�l hangzik.

Akkor m�g nem tudtam, hogy ez a program sosem val�sul meg…

~

- Hazaj�ttem! – ki�ltottam be, mik�zben kinyitottam a bej�rati ajt�t. Leh�ztam cip�imet, majd az �r�mra pillantottam. H�romnegyed t�z volt. Kicsit k�s�bb �rkeztem, mint szoktam…

Halkan l�pdeltem �t a nappalin, ahol h�ttal �lve apa egy dokumentumfilmet n�zett a m�sodik vil�gh�bor�r�l. Vagyis… ahogy jobban hegyeztem f�leimet, meghallottam a halk horkol�st. J�l van, akkor ir�ny a konyha egy kis esti nasi�rt, azt�n fel a l�pcs�n. T�k�letes tervnek t�nt. Hamar �ssze is szedtem a kekszet �s a doboz tejet, csakhogy k�s�n vettem �szre a szekr�nyt, amibe mindig beler�gok: a kekszet m�g �pp el tudtam kapni, de a doboz… nagy �vben kirep�lt a kezemb�l, majd zuhan�rep�l�sbe kezdett…

- KENTIN!

Apa talpig tejben pattant fel a kanap�r�l, �s vill�ml� szemekkel t�r�lgette mag�r�l a cuccot. Ha nem lettem volna annyira megijedve, tal�n m�g viccesnek is tal�lom a l�tv�nyt.

- Te meg mi az istent �l�lkodsz a s�t�tben?! – K�zben r�n�zett katonai �r�j�ra. Jobb lett volna, ha nem teszi… D�he csak tov�bb fokoz�dott. – Ilyenkor kell haza�ll�tani?!

Elsz�gyelltem magam, s a kekszet magamhoz szor�tva a padl�t kezdtem fix�rozni.

- Bocs�nat.

Apa hitetlen�l cs�v�lta a fej�t, majd megfogta a tejes dobozt, amiben alig l�ty�g�tt m�r valami, �s elindult vele a konyha fel�.

Fels�hajtottam. Remek, �jra bebizony�tottam, milyen j� fia vagyok… Szomor�an kullogtam ut�na; apa �pp akkor dobta le mag�r�l p�l�j�t, �s az egyik konyharuh�val t�r�lgetni kezdte ragacsos b�r�t. Ahogy v�gign�ztem rajta, �jra bel�m has�tott a sz�gyen: �n mi�rt nem tudok �gy kin�zni?

Apa, velem ellent�tben, j� form�ban tartotta mag�t, szerintem t�bb kil� izom volt a jobb karj�n, mint az �n eg�sz testemen… B�r m�r �sz�lt, m�g mindig j�k�p� volt; mosolyogni viszont csak ritk�n lehetett l�tni – azt is csak akkor, amikor any�val besz�lgetett. Ha valaki r�pillantott, az vagy f�lt t�le, vagy pedig csod�lni kezdte. Esetleg mindkett�. Egyszer�en ilyen hat�ssal volt az emberekre. Csak azt nem szokt�k �rteni, hogy lehet ilyen fia, mint �n…

- T�r�ld fel a nappalit – v�gott hozz�m egy m�sik konyharuh�t, amit persze nem tudtam elkapni.

- Igenis.

M�r csak a szalut�l�s hi�nyzott…

Megpr�b�ltam elt�ntetni a nyomokat, de a b�torhuzatnak m�g mindig tej illata volt. M�g szerencse, hogy anya az ilyenek�rt nem haragszik. K�r, hogy apa volt az „�ldozatom”… M�g �n a kanap�val �s bor�s gondolataimmal voltam elfoglalva, apa visszat�rt a nappaliba.

- Sz�val…? Merre j�rt�l?

- Lucyval voltam – motyogtam.

Apa le�lt a fotelbe, l�b�t keresztbe t�ve a m�sikon. �gy festett, mint egy kir�ly, aki �pp meghallgatja �s elb�r�lja n�p�nek �gyeit.

- Mi�rt nem az oszt�lyt�rsaiddal? Scottal, Freddel �s a t�bbiekkel? Blake-kel… vagy hogy is h�vj�k… - r�ncolta a homlok�t. Na, igen. � �gy tudta, Lucy mellett m�s bar�taim is vannak a sulib�l. Nem akartam, hogy kiakadjon, hogy a McKinleyben is rossz sorom van, �s az egyetlen bar�tom egy l�ny… Hiszen apa pont az�rt �ratott katonai iskol�ba, hogy megedz�djek. Nemcsak testi, hanem lelki �rtelemben is. De ha egyszer nem fogadnak be!

- Mostan�ban nem �rnek r� – f�llentettem. Nem is volt olyan nagy hazugs�g: t�nyleg elfoglaltak voltak, de ezt csak a facebookr�l tudtam.

- Nem hiszem, hogy eg�sz h�ten dolguk lenne… Arra van id�d, amire sz�nsz.

Tekintete kem�nyen megvillant. Tudtam, mire �rti. Jaj, ne…

- Ma felh�vott Winslow igazgat�.

�sszeszor�tottam szemeimet. Igen, akkor j�l gondoltam… Most j�n a leck�ztet�s.

- K�pzeld, azt mondta, nem iratkozt�l fel a ny�ri edz�sre. De biztos csak v�letlen�l – vonta fel szem�ld�k�t. – �n legal�bbis �gy �rtelmeztem. J�l mondom, fiam?

Nem feleltem, helyette a sz�mat harapd�ltam. Nem, egy�ltal�n nem v�letlen�l t�rt�nt. A ny�ri edz�st azoknak tal�lt�k ki, akik a McKinleyre jelentkeztek, de m�g nem el�g felk�sz�ltek – f�leg a kond�ci�juk – a sulira. Persze azok is j�rnak oda, akik nem akarnak kiesni a k�t �s f�l h�napos sz�net alatt a gyakorlatb�l, de �ltal�ban csak… mit sz�p�tsem?, vesztesek mennek oda. Nem sz�vesen vettem volna r�szt a heti �tsz�ri edz�sen a kik�pz�tisztjeinkkel �s Sifuval, aki az �nv�delmet tan�tja. �pp el�g lesz majd szeptembert�l elviselni azt az embertelen k�nz�st…

Apa �llkapcsa egy pillanatra megfesz�lt, de azt�n nyugodt hangon folytatta:

- De ne agg�dj, megbesz�lt�nk mindent, teh�t h�tf�t�l nyugodtan csatlakozhatsz a t�bbiekhez. Az igazgat� �r eln�zi, hogy ezt a hetet kihagytad.

Tudtam, hogy csak sz�p�ti a dolgokat. Ok�, Winslow t�nyleg rendes volt, de a kik�pz�k… ki fognak ny�rni. De el�bb alaposan megk�noznak, f�leg Stone sz�zados. Sz�p rem�nyek…

Apa fel�llt, szerintem megunta a f�jdalmas arckifejez�st, amit k�zben v�gtam.

- Most megyek aludni. Aj�nlom, hogy te is tedd azt. �s ne edd tele magad lefekv�s el�tt mindenf�l�vel – tette hozz� a kekszre c�lozva.

Nem fordultam ut�na, amikor elment mellettem. Legsz�vesebben �lve �stam volna el magam… Hogy fogom kib�rni ezt a nyarat?

�s a java csak ezut�n j�tt…

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.