Zack

Hirtelen �tlet

   - Szia! – sz�ltam bele a telefonba. – Ki nem tal�lod h�nyas lett az angol dog�m!
   Alig v�rtam, hogy hazamenjek �s el�js�golhassam a nagy h�rt Iz�nak, mivel a reggeli nagy kapkod�sban otthon hagytam a mobilom.
   - Nem tudom – hallottam Iza hangj�t. – H�nyas?
   - 99%-os �t�s – dicsekedtem. – �s k�pzeld, ezzel lepip�ltam N�rit. Neki ugyanis csak 94%-os lett a dolgozata!
   - �r�l�k – mondta �s hallottam a hangj�n, hogy mosolyog. – Ezt pedig meg is fogod �nnepelni…
   - Fogom? – k�rdeztem, s az arcomr�l lehanyatlott a mosoly. – Egyed�l?

   - Igen, mivel �n nem vagyok a v�rosban – magyar�zta.

   - Hanem? – faggat�ztam. - Hol vagy?

   - Tudod, hogy ha kik�ldet�sen vagyok, nem mondhatom el – magyar�zta a l�ny. - Ez…

   - Ez az egyik szab�ly – fejeztem be helyette a mondatot. – Tudom. De mennyi id�re ment�l el? Olyan sok id�re, hogy nem tudjuk meg�nnepelni?

   - 2 vagy maximum 3 nap… - mondta.

   - H�t akkor? – �rtetlenkedtem.

   - De m�g ut�na hazaugrom. Tudod te, mi�ta nem voltam otthon? – k�rdezte enyhe felh�borod�ssal a hangj�ban.

   - K�t h�napja – v�gtam r�.

   Kb. ennyi ideje kapott egy h�tv�g�t arra, hogy megl�togassa a sz�leit �s hogy rendbe tegye a lak�s�t.

   - Igen – mondta �s �n biztosra vettem, hogy b�lintott is hozz�. - De szeretn�k v�gre hazamenni egy kicsit, a lak�somba.

   - J� – mondtam. – Akkor, majd ha visszaj�ssz, akkor �nnepl�nk.

   - Nem, te kis butus – mondta l�gyan. – Most p�nteken igen is elm�sz �s bulizol egyet. �gy is �r�lhet�nk annak, hogy m�g nem siker�lt lebuknunk Korn�l el�tt… Mondjuk nem mintha eddig zavart volna, hogy lebukhatunk, de akkor is.

   - Mi�rt? – k�rdeztem, mik�zben �gy �reztem, enn�l jobban nem is tudott volna megb�ntani. - A kavar�st nem eml�ti az a ny�ves szab�lyzat…

   - Igaz�b�l – mondta m�g mindig iszonyat t�relmesen. -, ha norm�lisan v�gigolvasod, akkor r�j�ssz, hogy mi�rt nem lehetn�nk egy�tt.
   - Az�rt – mondtam �s v�gtam egy grimaszt, mik�zben a plafonra meredtem. -, mert ha neked valami bajod esne, �n azonnal megbosszuln�lak. De ezt am�gy b�rmelyik rendesebb haver is megtenn�.
   - Igen, de a szab�lyzat kimondja, hogy csak egyszer� munkakapcsolat lehet k�t vad�sz k�z�tt, ami m�g a bar�ts�got is kiz�rja.
   - J�, ok�, most hagyjuk abba! – sz�ltam r�, m�g miel�tt valami meggondolatlan dolgot mondtam volna.
   - Ok�, de nekem most mennem kell. Majd besz�l�nk. – mondta, majd gondolom, h�rtelen �tlett�l vez�relve hozz�tette: - Am�gy, ha akarsz, h�tv�g�n megl�togathatsz. Otthon leszek.
   - H�t nem tudom – mondtam elgondolkozva. – Majd megl�tom, hogy tudom elcs�rni Anyu kocsij�t.
   - Ok�, szia!
   - Szia!
   Alig mondtam ki a sz�t, m�ris letette.
   D�bbenten meredtem r� a kagyl�ra. Igaz, hogy r�g�ta nem voltam bulizni, de az �gy sem lenne az igazi, ha nem Iz�val menn�k. Viszont a m�sik oldalon pedig ott volt, hogy t�nyleg r�m f�rt m�r egy kiad�s �jszaka, amikor nem kell semmi m�ssal t�r�dn�m, csak hogy j�l �rezzem magam. K�l�nben is: az biztos, hogy J�zsi�k sz�vesen elj�nnek.
  M�snap pedig a legels� dolgom az volt, hogy megk�rdezzem �ket.
   - Ok�! – mondta egyb�l Marci. – Hova menj�nk?
   - A Pasztellba – v�gta r� egyb�l J�zsi. – Most p�nteken ott lesz a legjobb buli.
   Juh�.
   A h�t csigalass�an telt, s Marcival lassan m�r t�nyleg csak arr�l lehetett besz�lni, hogy mi mindent fog csin�lni p�nteken a Pasztellban.
   P�nteken pedig J�zsir�l �s r�lam is nagy k� esett le, mikor v�gre Marcival egy�tt bement�nk a Pasztellba. R�ad�sul J�zsi elh�vott egy C-s l�nyt a bar�tn�j�vel egy�tt, �gy azt�n megvolt a kellemes hangulat.
   A Pasztell egy k�tszintes �p�let volt. Az els� szintje a t�ncnak volt kialak�tva, a m�sodik szinten lehetett megtal�lni az �l�helyeket �s a b�rpultot. R�ad�sul a m�sodik szint k�zepe hi�nyzott, �gy szabad r�l�t�s ny�lt az els� szintre.
   Ami pedig j� volt, hogy a korl�tn�l egy majdnem t�k�letesen hangszigetelt �vegfal v�lasztotta el az els� szintet a m�sodikt�l.
   - Erre menj�nk, h�lgyeim! – mondta J�zsi �s elvezette a k�t sz�kes�get az egyik �resen �ll� asztalhoz.
   A k�t l�ny �gy fogta k�zre J�zsit, mint a szemle a parizert. Kb. 10 perc ut�n �gy �reztem, nem b�rom tov�bb.
   - Ki mit k�r? – k�rdeztem fel�llva.
   - �n egy s�rt – mondta Marci.
   - Dett� – sz�lalt meg J�zsi.
   - Mi k�t boros k�l�t – adta le a k�r�s�t a k�t l�ny is.
   Felt�p�szkodtam �s az asztalokat ker�lgetve a b�rhoz mentem �s leadtam a rendel�st a csaposnak. Mik�zben v�rtam az italokra, egy �rny�k jelent meg mellettem. Feln�ztem �s l�ttam, hogy legnagyobb meglepet�semre J�zsi is j�tt velem.
   - Otthagyod �ket? – n�ztem a haveromra, kezemmel az asztalunk fel� b�kve.
   J�zsi azonban eleresztette a f�le mellett a k�rd�sem.
   - Ne v�gj m�r ilyen arcot, B�sk�p� Zack-lovag! – mondta �s v�llon bokszolt. - Bulizz m�r!
   - Figyu, �n… - kezdtem �s �szt�n�sen k�rbe n�ztem, de att�l, amit l�ttam, r�gt�n elakadtam. A pillant�som ugyanis N�rira esett, aki �pp fel�llt az asztal�t�l. R�ad�sul egy sr�c �gy k�vette a l�nyt, mintha ac�lsodronnyal k�t�tt�k volna ut�na.
   �nk�ntelen�l is v�gigm�rtem N�rit, m�r amennyire a vil�g�t�s engedte �s sajna, meg kellett �llap�tanom, hogy most kitett mag��rt: egy cs�p�farmert viselt, amely kiemelte az alakj�t �s hozz� egy m�ly kiv�g�s� fels�t. Legnagyobb sajn�latomra �s bossz�s�gomra el tudtam k�pzelni, hogy mi j�rhatott a fi� fej�ben, mikor – mint egy pincsikutya – k�vette a l�nyt.
   Bennem pedig felment a pumpa. A francba. Mi a hal�l�rt kellett ezeknek is itt lenni�k?!?!
   - Mi az? – k�rdezte J�zsi, amint megl�tta az arckifejez�sem. Mikor csak m�rgesen v�llat vontam, k�rben�zett. Nem kellett sok�ig n�zel�dnie. Ahogy megl�tta a l�nyt, egy�tt �rz� arccal visszafordult fel�m, amit�l legsz�vesebben le�t�ttem volna. – Ja. Figyu, �n elviszem az italokat, ok�? Majd gyere - b�lintott, majd f�rk�szve n�zett r�m �s �vatosan megsz�lalt. - Egy�bk�nt szerintem igaz�n felszedhetn�d �t – mondta �s vetett m�g utolj�ra N�rira egy pillant�st. - Okos, aranyos, csinos... De a te �gyed.
   Azzal felpakolta az �sszes pi�t �s visszament az asztalunkhoz, �n meg ottmaradtam a pultn�l.
   A l�ny fel� fordultam, hogy odamegyek hozz�, de meg�lltam. Nem tudtam, mi t�v� legyek, de mikor egy mell�k-kij�raton kereszt�l N�ri �s a sr�c elt�nt a szemem el�l, hirtelen �tlett�l vez�relve k�vettem �ket.
   Nem volt semmi konkr�t tervem, de valami miatt �gy �reztem, hogy az a helyes d�nt�s, ha a l�nyt nem hagyom mag�ra. M�gis, �gy �reztem magamat, mint egy kukkol�, mikor meg�lltam a parkol�ban, az �rny�kban, nem messze t�l�k.
   N�ri h�ttal az egyik villanyoszlopnak t�maszkodott, a sr�c pedig meg�llt el�tte, �gy csak a l�ny arc�t l�thattam. De az is �pp el�g volt.
   - Igaz�n nem kellett volna kij�nn�d velem – hallottam N�ri hangj�t.
   Tal�n 10 m�terre lehettem csak t�l�k, de m�gis �gy �reztem, hogy m�g ez a t�vols�g is sok.
   T�nyleg kezdek megh�ly�lni…
   - Ugyan – legyintett a sr�c �s k�zelebb l�pett a l�nyhoz, majd kis�p�rt egy hajf�rt�t a szem�b�l. Veszed le r�la a kezed! A k�vetkez� m�sodpercben pedig megd�bbentem ezen az egy mondaton. Tot�l nem vagyok norm�lis, hogy itt �lldog�lok a s�t�tben, mint egy megsz�llott bolond…
   Tudtam, hogy nem kellene ott �llnom, hogy ott k�ne hagynom �ket kettesben, de a testem valahogy nem engedelmeskedett.
   - Te egy igaz�n rendes l�ny vagy – mondta a lovag �s m�g k�zelebb l�pett N�rihoz. �gy l�ttam, m�r-m�r nekimegy.
   - K�szi – n�zett enyhe idegess�ggel a fi�ra – aki, megh�kkenve vettem �szre, mintha m�g alacsonyabb is lett volna n�la -, majd felegyenesedett �s otthagyva a villanyoszlopot, h�tr�lt egy l�p�st. Istenem, N�ri, d�ntsd m�r el, hogy mit akarsz…
   De a sr�c megint k�zelebb l�pett a l�nyhoz, s m�r emelte a kez�t, hogy megfogja a l�ny arc�t, de N�ri az utols� pillanatban ism�t h�tr�lt.
   - Ne csin�ld, k�rlek! – sz�lalt meg a l�ny. �rdekes, mikor nekem mondta ezt, nem volt ennyi er� a hangj�ban…
   - Ugyan m�r, szivi… - ragadta meg a v�ll�t a sr�c. – Ne k�resd m�r magad! – hajolt a l�ny fel�, mire �n hirtelen kiegyenesedtem.
   A k�vetkez� pillanatban azonban megtorpantam. Mi a fen�nek kellene nekem beleavatkoznom?!
   - Eressz el! – mondta N�ri, mik�zben megpr�b�lta ler�zni mag�r�l a sr�c kez�t �s igyekezett min�l messzebb ker�lni t�le. A sr�c viszont egyre akaratosabb lett. Ezzel a cselekedet�vel pedig meg is v�laszolta a k�rd�sem �s betette n�lam a kaput. M�r csak arra eml�kszem, hogy megindulok fel�j�k…
   DURR!
   Mire az agyam is utol�rt, a fi� m�r a f�ld�n fek�dt a l�bamn�l, a kezem l�ktetett, de a f�jdalom egy cs�ppet sem �rdekelt. Ehelyett csak n�ztem N�rira, aki d�bbenten n�zett vissza r�m.
   - Zack! – hallottam a d�bbenett�l halk hangj�t. – M�gis mi a fen�t keresel te itt?
   H�t, nem �pp ezeket a szavakat v�rtam…
   - Ja, bocs, hogy lemertem �tni a t�mad�dat… - mondtam ep�sen �s megr�ztam a m�r csak sajg� kezem.
   - M�r bocs, de nem szorulok r� a seg�ts�gedre – mondta a l�ny d�h�sen �s megindult az egyik ir�nyba.
   Ut�na eredtem.
 

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.