Zack

AZ ELS� IGAZI NAP
 

   Hanyatt fek�dtem az �gyamon, s a bes�t�tedett szob�ban a plafont b�multam. Oldalra ford�tottam a fejem, s az �r�ra n�ztem: az kilencet mutatott.
   Eg�sz este azon agyaltam, hogy mi legyen a k�vetkez� l�p�sem, mit tegyek. Hi�ba pr�b�ltam elaludni, �lland�an a l�ny j�rt az eszemben �s a majdnem t�k�letes gyakorlata. Ha �gy folytatja, m�g feladatot is kaphat.
   A feladat a vad�szokn�l annyit jelent, mint �n�ll�an nyomozni egy v�mp�r-�gyben. Ilyen p�ld�ul kapcsolatot kialak�tani, vagy felvenni, �s a sz� szoros �rtelm�ben nyomozni.

   Ami a legrosszabb volt, hogy ut�ltam az �rz�st: nem fogom tudni legy�zni a l�nyt. Pedig valami�rt mindenn�l fontosabbnak �reztem, hogy megtegyem, �s tudtam, hogy ennek semmi k�ze sincs a c�lomhoz. Ennek egy dologhoz volt k�ze: a l�nyhoz. B�rmi �ron le akartam gy�zni �t.Oldalamra fordultam, �s a bal kezem a fejem al� nyomtam. Hirtelen biztoss� v�lt bennem, hogy mit kell tennem: a legjobbat kell kihoznom magamb�l, �gy �n leszek a legjobb, �s legy�zhetem �t.
   Mire id�ig jutottam a gondolataimban, elnyomott az �lom.
   Reggel kor�n bementem a suliba; meg akartam keresni az angoltan�rn�met. El�z� nap Ol�via valamif�le szintfelm�r�r�l besz�lt angolb�l. Semmi kedvem nem volt meg�rni a dolgozatot, �gy azt�n azt tal�ltam ki, megbesz�lem vele a dolgot.
   Mikor bekukkantottam az ajt�n, meg kellett �llap�tanom, hogy a tan�ri – a volt sulim�hoz k�ppest – t�gas, modern �s csinosan berendezett. A falak mellett k�tajt�s irodai szekr�nyek �lltak, a terem k�zep�n pedig k�zepes m�ret� �r�asztalok.
   A korai id�pont ellen�re m�r bent volt az oszt�lyf�n�k�m �s m�g p�r, sz�momra ismeretlen tan�r.
   - Zack! – n�zett fel r�m off�, aki pont velem szemben �lt az asztala m�g�tt. – Mit keresel te itt ilyenkor?
   - Az angoltan�rn�met – v�laszoltam egyszer�en. –, Erdein� tan�rn�t.
   Tegnap, mikor az off� ledikt�lta az id�n minket tan�t� tan�rok nev�t, k�l�n figyeltem, hogy ki tan�tja az angol halad� csoportot. Innen tudtam, hogy kit kell keresnem.
   - Mit akarsz te t�le? – k�rdezte nem t�l kedvesen, s ebb�l kital�ltam, hogy m�g mindig zabos, hogy tegnap csak �gy lel�ptem az �r�ja k�zep�n.
   - A szintfelm�r�t szeretn�m vele megbesz�lni – mondtam.
   - �lj le kint – utas�tott. – Majd ha megj�n, sz�lok neki, hogy keresed.
   - K�sz�n�m – b�lintottam �s megfordultam.
   A folyos�n �llt egy nagy, s�t�tk�k kanap� �s k�t, k�nyelmesnek l�tsz� fotel, ugyanolyan sz�nben. A hozz�m k�zelebb es�be �ltem.
   Szinte becseng�ig ott �ltem a fotelben, mire v�gre kij�tt hozz�m egy n�. El�g volt csak r�n�znem, hogy tudjam: � az angoltan�rom. L�tszott a viselked�s�n.
   Az n� ugyancsak fiatal, molett alkat� volt. Az arca viszont – Ol�vi�val ellent�tben – ink�bb szigor�s�gr�l tan�skodott. 
   - J�l hallottam? – sz�lalt meg a taner� meglep�en m�ly hangon. - Kerest�l.
   - �hh, igen – mondtam, meglep�dve a hangj�n. -, m�rmint – v�ltottam angolra. -, szerettem volna besz�lni a tan�rn�vel a szintfelm�r�r�l.
   A tan�rn� homlokr�ncolva n�zett r�m.
   - Igen? Hallgatlak – b�lintott.
   - A nevem Zack – mondtam tov�bbra is angolul. – �j di�k vagyok itt, most kezdtem. Azt hallottam, meg kellene �rnom egy szintfelm�r�t, hogy megtudjuk, milyen szinten �llok. Csak azt szeretn�m megk�rdezni, nem lehetne-e, hogy en�lk�l ker�ljek be az �n csoportj�ba.
   A tan�rn� gondolkodva n�zett r�m. Tudtam, hogy a kiejt�sem t�k�letes volt, elv�gre Apu, aki nagyon sokat j�rt ki Angli�ba, �s t�k�letesen tudott angolul, minden ny�ron, amit egy�tt t�lt�tt�nk, csak angolul besz�lt hozz�m. �gy azt�n nem csoda, ha t�k�letesen besz�ltem a nyelvet. Most v�gre ennek is haszn�t l�ttam.
   - Nos – kezdte. – Nem is tudom… Ezt �gy, l�tatlanb�l… - A tan�rn� gondolkodva n�zett r�m. Tudtam, hogy azon t�preng, vajon tudok-e annyit, mint a halad� csoportja.
   - Akkor, tess�k tesztelni – mondtam hirtelen �tlett�l vez�relve. - Nem akarok lemaradni az anyaggal.
   - Hmm… - n�zett r�m a n� elgondolkodva. - Majd megl�tom. Most pedig, ha megbocs�tasz… - �s fak�pn�l hagyott.
   Nem b�ntam. Ezt m�r egy f�l sikernek tartottam. Megkerestem a termet, ahol a k�vetkez� �r�m lesz. Fizika a fizika el�ad�ban, ami a harmadikon van. Bementem a terembe, �s mire le�ltem a helyemre, m�r be is csengettek. Biztos voltam benne, hogy meg tudom gy�zni a tan�rn�t.
   Az els� k�t �r�m kellemesen telt. Fizik�b�l egyel�re nem vett�nk semmit, irodalomb�l pedig a tan�r a m�sodikos anyagb�l k�rdezgetett. H�la istennek, a nevemet m�g nem tudta, �gy b�k�n hagyott. A t�bbieket viszont el�g sz�pen zavarba hozta a k�rd�seivel, amikre elm�letben kap�sb�l kellene tudniuk a v�laszt.
   Szeptemberhez k�pest m�g igen meleg volt, �gy a nagysz�netben Marcival �s egy m�sik oszt�lyt�rsunkkal, J�zsival kiment�nk az udvarra, �s le�lt�nk a padok egyik�re.
   Maga a suli, mint megtudtam, egy r�gi, az 1900-as �vek elej�n �p�lt reform�tus iskola �p�lete volt. Az az�ta eltelt t�bb mint 100 �vben azt�n kin�tte az �p�letet, �s elk�lt�z�tt, s akkor j�tt a hely�re a mostani iskol�m.
   Az �p�let U alak� volt, �s az utc�r�l nem lehetett bel�tni az udvar�ra. Az U alj�n volt a tan�ri �s a szert�rak, a k�t p�rhuzamos oldal�ban pedig maguk a tantermek.
   A k�t, tantermeknek helyet ad� sz�rny k�z�tt elter�l� udvaron telepedt�nk le, amit a tan�rinak �s szert�raknak helyet ad� „C”- sz�rny eltakart a b�m�szkod� tekintetekt�l.

   Az iskola udvar�n volt egy focip�lya, egy kos�rlabdap�lya, amelyekre a termekb�l t�k�letes kil�t�s ny�lt, a t�vol ugr� g�d�r, valamint a mindezeket k�rbeker�t� fut�p�lya.

   Az udvarnak azt a r�sz�t, ahov� a padokat tett�k, f�k �s bokrok vett�k k�r�l, �gy az embernek valahogy olyan �rz�se volt, mintha egy erdei tiszt�son lenne, vagy valami hasonl�.
   Mik�zben �n ezeket n�zegettem, J�zsi �s Marci tov�bb magyar�zta az iskol�nkban foly� dolgokat, mint p�ld�ul az �vfolyamok k�z�tti focimeccseket, stb. �pp meg akartam k�rdezni, hogy milyenek az itteni tan�rok, mikor a tekintetem megakadt az ajt�n, �s a j�l ismert furcsa �rz�s ker�tett a hatalm�ba. Hat l�ny l�pett ki az udvarra, akik k�z�l kett�t m�r l�t�sb�l ismertem, egyet pedig m�r k�zelebbr�l.
   N�ri�k le�ltek el�tt�nk az egyik padra, �s �n kihaszn�ltam ezt.
   - Ki az a l�ny, ott, velem szemben, a padon? – k�rdeztem J�zsit. Nem akartam, hogy tudj�k, m�r egy kicsit ismerem.
   - A vil�gosk�k pulcsiban? – k�rdezett vissza J�zsi, f�l vigyorral az arc�n. Ugyanilyen arckifejez�ssel b�lintottam. - Az N�ri – n�zett vissza a l�nyra. - El�g j�l n�z ki, mi? De ne fecs�reld r� az id�d, t�k felesleges!
   - Mi�rt? – k�rdeztem k�v�ncsian. Ez �rdekes…
   - Mert sose j�r senkivel a sulib�l – kotyogott k�zbe Marci.
   - Azt meg honnan tudod? – nevettem.
   - Ne is tudd, h�ny sr�cot kosarazott m�r ki – emelte �gnek pillant�s�t J�zsi. - Meg azt�n... egy kicsit furcsa is - tette hozz�
   - Ezt hogy �rted? – k�rdeztem t�k feleslegesen, ugyanis tudtam r� a v�laszt. De h�t, ha m�r egyszer belekezdtem a szerepem j�tsz�s�ba, nem hagyhattam abba.
   - Olyan, mintha n�ha nem is lenne itt – magyar�zta J�zsi. – N�ha mintha l�lekben eg�szen m�shol j�rna…
   Ezt meg tudom �rteni. El�g fura lehetett, ha a csaj a randi k�zep�n idegesen felkapja a fej�t, vagy l�tni az arc�n, hogy egy�ltal�n nem figyel r�d.
  - Csak nem tapasztalatb�l besz�lsz? – vigyorogtam, mire J�zsi bel�m bokszolt.
   R�n�ztem a l�nyra. Ahogy ott �lt a pad tetej�n, �s a bar�tn�ivel besz�lgetett, m�g �n is megn�ztem magamnak. Sz�, ami sz�, t�nyleg csinos volt a k�k farmerj�ben �s a vil�gosk�k pulcsij�ban. De azt�n beugrott a tegnapi besz�lget�s�nk, �s a v�gy, hogy odamenjek hozz�, �tcsapott valami eg�szen m�sba. Eszembe jutott az ideges�t� tud�l�koss�ga… az az �n-vagyok-a-hercegn� viselked�se… Legsz�vesebben a falra m�sztam volna t�le.
   A l�ny hirtelen felkapta a fej�t, �s egy v�gtelennek t�n� pillanatig a szemembe n�zett. Lehet, hogy rosszul l�ttam, de mintha n�mi f�lelmet olvastam volna ki a tekintet�b�l.
   A pillanatnak a csenget�s vetett v�get. �n �s Marci elindultunk az angol�r�nkra, mik�zben a sr�c valamif�le focimeccsr�l reg�lt, ami engem egy�ltal�n nem �rdekelt. J�zsinak ilyenkor n�met�r�ja volt, a suli m�sik v�g�ben.
   Mikor bel�ptem a terembe, d�bbenten l�ttam, hogy N�ri ott �l, az ajt� fel�li oldal m�sodik padj�ban. Na, ez j�l kezd�dik… - nevettem magamban, �s elhelyezkedtem Marci mellett, az ablak fel�li oldal m�sodik padj�ban. Egy vonalba ker�ltem a l�nnyal, s ha oldalra ford�tottam a fejem, ny�legyenesen �t l�thattam.
   A tan�rn� bel�pett, s kezd�snek fel�m fordult:
   - Nos, akkor halljuk, honnan j�tt�l, �s mi okb�l v�lasztottad pont a mi iskol�nkat! – k�rte, mindezt persze angolul.
   Megk�sz�r�ltem a torkom, �s elmagyar�ztam, hogy a sz�leim elv�ltak, �s Anyuval ide k�lt�zt�nk. A sulit pedig csak �gy, tal�lomra v�lasztottuk ki.
   Igyekeztem min�l t�bb sz�t haszn�lni, min�l jobbnak l�tszani, s a tervem bej�tt: a tan�rn� el�bb csod�lkozva n�zett r�m, majd elismer�en b�lintott.
   Jobbra n�ztem, s elkaptam N�ri arckifejez�s�t. D�bbenten meredt r�m.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s