N�ri

 A m�sodik b�ntet�s

   M�snap reggel kor�n keltem. R�n�ztem az �r�asztalomon tornyosul� k�nyv halomra. Tudtam, hogy ezt m�g megb�nom, de most nem t�r�dtem a tanul�ssal. Most mindenn�l fontosabbnak tartottam, hogy Zack-et legy�zzem.
   Fel�lt�ztem �s m�g miel�tt Alex meg�ll�thatott volna, bementem a k�zpontba. D�bbenten l�ttam, hogy Zack is ott volt. Elmosolyodtam a gondolatra, hogy v�gre visszafizethetem neki azt a sok keser�s�get, amit az ut�bbi id�ben le kellett nyelnem t�le.
   Kiny�jtottam az izmaim. Tudtam, hogy d�lut�n sz�ks�gem lesz az er�mre, �gy teljes m�rt�kben be kellett meleg�tenem. Oldalra n�ztem, �gy l�thattam, hogy Zack is ugyanezt csin�lja.
   Korn�l ek�zben gondolkodva n�zte az �gyk�d�s�nket. Most � volt a fel�gyel�-tan�runk, hogy semmi �r�lts�get ne k�vess�nk el �s megakad�lyozzon benn�nket, ha m�gis a fej�nkbe venn�nk valami olt�ri nagy h�lyes�get.
   Elmosolyodtam a gondolatra, hogy pont azt fogjuk csin�lni p�r �ra m�lva, amit�l itt meg akar v�deni minket.
 

A terem egyre jobban megtelt. �gy t�nt, mindenki �rtes�lt a k�zelg� �sszecsap�sr�l. Csak rem�lni tudtam, hogy Korn�l f�l�be nem jut el semmi.
   De volt k�t dolog, amir�l teljesen megfeledkeztem. Az egyik a b�m�szkod�k fecseg�se volt.
   - Hallottad, hogy mit terveznek ma d�lut�nra? – k�rdezte a f�lem hallat�ra R�ka, egy 15 �v k�rny�ki l�ny.
   - Ja – b�lintott a csapatt�rsa. – Hallottam. S olyan pletyk�k is terjengnek, hogy m�r tegnap majdnem kiny�rt�k egym�st… De majd ma d�lut�n minden kider�l… Csak annyit rem�lek, mind a ketten meg�ssz�k �p b�rrel…
   - H�t – sz�lt k�zbe egy 16 �ves sr�c. -, ha abb�l indulsz ki, hogy a "legjobb " c�m�rt sz�llnak szembe, akkor nem sz�m�thatsz s�tagaloppra….
   D�h�sen kaptam fel�j�k a fejem. Ha Korn�l megtudja, akkor �r�lhet�nk, ha meg�sszuk egy fejmos�ssal. De ha ezek �gy folytatj�k, Korn�l el�tt m�r nem sok�ig marad titok…
   A m�sik, amivel nem sz�moltam, s ami szerintem t�nyleg a veszt�nket okozta, az Mara volt �s a gondolat-olvas�si k�pess�ge.
   - N�ri, Zack, azonnal gyertek ide! – csattant hirtelen Korn�l mennyd�rg�st id�z� hangja. R�gt�n tudtam, hogy leleplez�dt�nk.
   Agg�dva n�ztem Korn�lra, majd lehajtottam a fejem �s engedelmeskedtem. Zack is ugyan�gy tett.
   - Mind a ketten! Azonnal befel� az irod�mba!
   N�m�n, �gy, ahogy voltunk, k�vett�k Korn�l parancs�t. �s felcammogtunk a l�pcs�n, be az irod�j�ba.
   Korn�l feleslegesen bez�rta maga m�g�tt az ajt�t. A hangj�t szerintem m�g odalent, az edz�teremben is krist�lytiszt�n hallott�k.
   - M�gis mi a nyavaly�t k�pzeltetek?! F�nyes nappal, mikor b�rki megl�that titeket, p�rbajozni akartok?! R�ad�sul pont ti ketten, a k�t legjobb?!
   - P�rbajozni? – k�rdeztem vissza. – Mi csak be akartuk fejezni a l�ncot… - tettettem a j� kisl�nyt.
   - … hogy megtudj�tok, ki a jobb! Ti t�nyleg azt hitt�tek, hogy nem fogok r�j�nni? Ki akarj�tok ny�rni a m�sikat �s be akarj�tok z�ratni ezt a k�zpontot?
   - Nem, Korn�l – mondtam. Zack csak �llt, mint aki kar�t nyelt �s nem sz�lt egy sz�t sem.
   Els�re azt hittem, az�rt nem, mert megijedt Korn�lt�l, de azt�n r�n�ztem az arc�ra. S megd�bbentem att�l, amit l�ttam. Zack-et teljesen hidegen hagyta, hogy Korn�l mennyit �v�lt�zik vele. Szinte m�r azt v�rtam, mikor kezd el f�ty�r�szni…
   D�bbenten n�ztem vissza Korn�lra. Vajon ki �rulta el a titkot?
   - Ennyire nem lehettek ellens�gei egym�snak! – mondta Korn�l �s le�lt az �r�asztala m�g�tti k�nyelmes sz�k�be. – F�nyes nappal, r�ad�sul h�tv�g�n, mikor b�rki megl�that titeket! Ki ennek az �rtelmi szerz�je?
   - Korn�l! – pr�b�lt k�zbev�gni halkan Zack, de nem sok eredm�nnyel.
   - Mindegy, nem is �rdekel, hogy ki kezdte el ezt az eg�szet! B�ntet�s�l, estig itt maradtok! Azt teszitek, amit mondok! �s m�t�l kezdve minden nap, este hatra itt vagytok! Addig edzetek, am�g �N azt nem mondom, hogy el�g! Vil�gos voltam?!
   - De, Korn�l! Mi lesz a sulival? – �reztem. – R�ad�sul fakult�ci�ink is vannak!
   - Gondoltatok volna el�bb a sulira meg a fakult�ci�kra! Ezt k�sz�nj�tek magatoknak! Magatokt�l is r�j�hettetek volna, hogy mennyire vesz�lyes l�ncozni, vagy ak�r gyakorlatozni a ny�lt utc�n! Nem besz�lve arr�l, hogy ez �letetekkel is j�tszotok, ha p�rbajoztok! Azt hittem, mind a ketten, magyar�zat n�lk�l is fel�ritek �sszel, hogy mi t�rt�nne, ha az emberek megfejten�k ezt a titkot! T�megp�nik lenne! Azt�n meg ott vannak a sz�leitek! Mit gondoltok, mit sz�ln�nak hozz�, ha t�rt�nne veletek valami, csak az�rt, mert egyszer�en nem b�rtok k�z�s nevez�re jutni?!
   Ez enyhe kifejez�s…
   - Korn�l! – kopogott Mara, majd bedugta a fej�t az ajt�n. – R�bert meg�rkezett!
   - Mondd meg neki, hogy azonnal megyek! – mondta Korn�l a l�nynak, majd visszafordult fel�nk. - Ami pedig titeket illet, nem teszitek ki a k�zpontb�l a l�batokat, am�g �n azt nem mondtam! Ir�ny az edz�terem!
   Egym�s ut�n l�pt�nk ki a szob�b�l. Zack szokatlanul cs�ndes volt, de valahogy volt egy olyan �rz�sem, ez csak �tmeneti. Nem is t�vedtem…
   - Mi a fen�nek j�rtatod a sz�dat?! – d�rrent r�m.
   - Nem �n fecsegtem! – mondtam. – Nem t�lem tudta meg!
   - Nan�, persze. Majd �n voltam, mi?
   - Nem csak mi tudtunk a dologr�l. – mondtam �s meg�lltam a folyos� kell�s k�zep�n. K�r�l�tt�nk egy �rva l�lek sem volt. – B�rki lehetett!
   - Nem meglep�, tekintve, hogy a bar�taid…
   - Na, �lljon meg a menet! – �lltam el�. Nem igaz�n �rdekelt, hogy k�zel 20 cm van k�z�tt�nk, nem b�rtam lenyelni t�le, ha a bar�taimat b�ntja. – �k nem fecsegnek!
   - Az el�bb m�g te is azt �ll�tottad, hogy b�rki lehet! �s a b�rkibe a bar�taid is beletartoznak – mondta.
   - Ne forgasd ki a szavaimat! – sziszegtem, de azt�n megdermedtem, ugyanis Zack lehajolt hozz�m. M�r csak 5 cm volt k�z�tt�nk a t�vols�g, s ez egyre csak cs�kkent… A pulzusom hirtelen az egekbe sz�k�tt, s hirtelen csak �ress�get �reztem a fejemben. H�trah�k�ltem �s gyorsan h�tr�bb l�ptem.
   - K�l�nben is! Elfelejted, hogy Mara meg a t�bbi v�mp�r gondolat-olvas�! – mondtam halkan, ker�lve a tekintet�t.
   Ezen mintha elgondolkozott volna, majd felegyenesedett �s megjelent az sz�ja sz�l�n egy apr�, g�nyos mosoly.
   - Na, j�l van, kicsi l�ny…
   - N�ri! – v�gtam a szav�ba. – N�rinak h�vnak �s nem kicsi l�nynak!
   - Nem mondod, kicsi l�ny! – g�nyol�dott.
   - Mi annyira j� benne, hogy felideges�tesz?! – kiab�ltam.
   - Viszl�t, kicsi l�ny! – azzal megfordult �s otthagyott.
   Azt hittem, ott �t meg a guta.
   Eg�sz nap az edz�teremben voltunk. Mindig volt k�r�l�tt�k egy Bizalmas, s ha csak egy l�p�st is tett�nk a kij�rat fel�, m�ris ott volt a sarkunkban. S�hajtottam �s visszamentem a sz�nyegre, hogy legal�bb ha m�st nem is tehetek, gyakoroljak egy kicsit. Zack k�telet m�szott.
   D�lut�n, mikor m�r ki�r�lt a terem, elkezdt�k v�gre a b�ntet�-munk�t a trap�zon.
   A feladat r�viden annyi volt, hogy meg kellett b�znunk a m�sikban. Ugr�sok sor�n �t, mindig. Nekem abban kellett b�znom, hogy elkap, miel�tt m�g lezuhann�k – a biztos�t� h�l�ba. Ah�nyszor ez megt�rt�nt, b�ntet�sk�nt annyiszor 20 perccel tov�bb maradtunk.
   A maga a feladat nem lett volna neh�z: trap�zon belend�lni, elengedni, dupla szalt�zni, Zack elkap, visszahaj�t, t�k�letes �vben a trap�zon landolni. �jra �s �jra.
   Ha ez m�r ment, akkor j�tt a nehez�t�s, ami abb�l �llt, hogy nem duplaszalt�val ugrom, hanem �lland� forg�ssal, pont, mint egy balerina.
   Mik�zben mi dolgoztunk, Korn�l csak �llt a biztos�t� h�l� mellett, karba tett k�zzel �s figyelte, hogy minden rendesen menjen.
   A gyakorlat k�zben pedig n�ha m�g l�legzethez sem jutottunk, nem hogy veszekedj�nk egym�ssal. �gy azt�n n�ma csendben dolgoztunk.
   Mikor m�r m�g annyi lend�letem se volt, hogy a p�rg�st kib�rja, Korn�l le�ll�tott minket.
   - Rendben van. M�ra el�g. – mondta.
   Annyi er�nk m�g volt, hogy kik�sz�l�djunk a biztos�t� h�l�b�l, de t�bb m�r nem: ott, ahol �lltunk, Zack-kel egym�snak h�tat vetve �sszeest�nk. J�l �reztem a h�t�n az �sszes l�legzetv�tel�t. B�r �n v�geztem a nehezebb munk�t, az�rt � kapta el - a gyakorlatok mell�khat�sak�nt – a testem s�ly�nak t�bbsz�r�s�t.
   A t�bb mint n�gy �ra gyakorl�snak k�sz�nhet�en az �sszes izmomat �reztem. M�g azokat is, amelyekr�l eddig azt sem tudtam, hogy l�tezik…
   H�trahajtottam a fejem, Zack v�ll�ra.
   - Nos, akkor holnap is tal�lkozunk este 6 �rakor ugyanitt – mondta Korn�l �s felvette a f�ldr�l az �sv�nyvizes palackj�t.
   - Holnap… is?! – bukott ki bel�lem a k�rd�s zih�lva.
   - Igen, holnap is. �gy legal�bb egy �letre elfelejtkeztek m�g a p�rbaj gondolat�r�l is…
   - Az biztos – motyogta Zack.
   -… �s arr�l is, hogy ut�lj�tok a m�sikat. – fejezte be a mondat�t Korn�l.
   Erre egyik�nk se mondott semmit. �n, a magam r�sz�r�l, m�g most is ut�ltam, hogy vele kellett dolgoznom. �s volt egy olyan �rz�sem, hogy nem csak �n �rzem �gy.
   - Akkor, holnap! Z�rjatok be magatok ut�n – adta ki az utols� utas�t�s�t m�ra Korn�l �s otthagyott minket.
   A k�vetkez� t�z percben csak az egyre csillapod� zih�l�sunk t�rte meg a csendet. M�g mindig nem �reztem biztosnak, hogy fel tudok �llni, de �reztem, hogy Zack megint legy�z ebben, ugyanis elkezdett mocorogni.
   - Na, gyer�nk, talpra, kicsi l�ny! – mondta.
   - Mikor szoksz m�r le err�l?! – k�rdeztem f�jdalmas grimasszal az arcomon.
   - Egy darabig nem – jelentette ki Zack �s felt�p�szkodott m�g�lem, amit�l �n eld�ltem, mint egy zs�k. – Ne l�gy m�r sz�nalmas! – ny�jtotta fel�m a kezeit, hogy felseg�tsen.
   D�bbenten n�ztem a kiny�jtott kezekre, majd a szem�be. Sose volt m�g ilyen kedves velem.
   Elfogadtam a seg�ts�g�t �s felh�zott a f�ldr�l. Mikor m�r talpon voltam, azonnal elengedett.
   - T�nyleg nem �rtana fogy�znod… - azzal megfordult �s megindult az ajt� fel�..
   �reztem, hogy a seg�ts�ge ir�nt �rzett h�l�m �tcsap ut�latt�.
   - Gyere m�r – sz�lt r�m az ajt�b�l. -, vagy esk�sz�m, hogy bez�rlak!
 

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s