N�ri

�jszaka h�rmasban

   - N�ri! – hallottam Zack hangj�t.
   Biztos csak �lmodom…
   �lmomban �t l�ttam magam el�tt, az �gyam mellett �s � r�zza meg a v�llam, s � hajol fel�m. A gyomrom g�rcsbe ugrott. Hirtelen megcsapta az orrom a dezodor�nak illata.
   - Zack – s�hajtottam �s valahogy megnyugtatott az a tudat, hogy az �lmomban van csak jelen a szob�mban �s nem a val�s�gban valamint az is, hogy vele �lmodom.
   - N�ri – r�zta meg a v�llam az �lombeli Zack. – Hah�! N�ri! �bredj m�r fel, te szerencs�tlen!
   Ha �lmodom, akkor mi�rt bunk�zik?! Lehet, hogy…
   Kinyitottam a szemem �s a l�tv�nyt�l elt�nt a nyugalmam, s a gyomrom szinte azonnal g�rcsbe ugrott: Zack a val�s�gban is fel�m hajolt, az egyik kez�vel a fejem mellett t�masztotta mag�t, m�g a m�sikkal a v�llamat r�zogatta.
   - Zack, te j� �g – kaptam magam el� a paplanom reflexb�l, b�r teljesen feleslegesen: pizsam�ban voltam �s nem pedig egy szexi h�l�ingben… -, mi a fen�t keresel te itt?? – sziszegtem.

   - �lt�zz, megt�madtak valakit! – mondta �s felegyenesedett.
   - Hogy mi?!
   - Majd elmes�lem �tk�zben – v�laszolta. – Hol vannak a ruh�id?
   - A fotelben – v�laszoltam, ugyanis nyolckor, mikor Alex bej�tt a szob�mba, hogy felkeltsen �s hogy sz�ljon, menjek f�r�dni, a ruh�imat csak �gy beleg�rtam a fotelbe, a tiszt�k tetej�re, amik arra v�rtak, hogy a szekr�nybe tegyem �ket.
   M�g Zack odal�pett a fotelhez, hogy keressen egy farmert meg egy meleg pulcsit, �n kik�sz�l�dtam az �gyb�l, magam k�r� tekerve a paplant.
   F�l�lomban d�rzs�lgettem a szemem. Csak most kezdtem el magamhoz t�rni. Azt�n azonban megdermedtem, s f�lelem cik�zott �t rajtam. A Zack-r�l k�sz�lt portr�m pont amellett a fotel melletti asztalon volt, amelyn�l a fi� pont most szedi �ssze a cuccaimat. Ha most valami�rt odafordul �s k�rben�z…
   - Tess�k – mondta, mik�zben fel�m ny�jtotta a ruh�imat. �szt�n�sen ny�ltam �rt�k, megdermedve a f�lelemt�l, de az agyam m�r g�zer�vel dolgozott. �pp id�ben tal�ltam meg a hangom, ugyanis Zack l�tv�nyosan k�rben�zett a szob�mban.
   - Megtenn�d, hogy kim�sz?
   - Mi�rt? K�ne? – k�rdezett vissza.
   - K�szi, de nem vetted �szre, hogy nem egy nemhez tartozunk?? – n�ztem r� d�bbenten, mik�zben magamhoz szor�tottam a ruh�imat a paplannal egy�tt.
   - Jaj, istenem, elfordulok, de �lt�zz m�r! – mondta �s pont a rossz ir�nyba mozdult. M�g egy f�l pillanat �s �szreveszi a rajzot…
   - Nekem nem el�g, ha csak elfordulsz! - mondtam elv�r�s�dve, mikor v�gre leesett, hogy mit is jelent a mondata: azzal a tudattal k�ne fel�lt�zn�m, hogy itt van a szob�mban, r�ad�sul hinnem k�ne neki, hogy nem fordul meg, mik�zben �n �pp mondjuk a melltart�mat kapcsolom be…
   - J��zusom, kisl�ny – mondta Zack azzal az im�dnival� f�lmosoly�val az arc�n, amelyt�l m�skor g�rcsbe �ll a gyomrom, de most ink�bb el�nt�tt a d�h. – Nyugi m�r! Hidd el, hogy semmi olyasmit nem tudsz mutatni, amit m�r nem l�ttam…
   �sszeh�ztam a szemem �s egy megsemmis�t� pillant�st vetettem fel�.
   - Hidd el, tudn�k olyat mutatni, amit�l el�ll a szavad… - sziszegtem feld�h�dve az �ntelts�g�t�l, s azt se figyelve, mit locsogok.
   - Ja, h�t az tuti – n�zett v�gig rajtam, mire �n m�g jobban magamhoz szor�tottam a paplant. -, el�llna a szavam, de csak a h�nyingert�l �s az �melyg�st�l…
   - Bek�pzelt barom – mondtam mintegy utols� d�f�snek sz�nva, de Zack-et ez nem hatotta meg. M�r-m�r vette a leveg�t, hogy visszav�gjon, de egy d�h�s, sziszeg� hang a szav�ba v�gott.
   - Zack – hallottam kintr�l Ez�kiel hangj�t. – Gyere m�r le, az Isten szerelm�re! Ha �gy folytatj�tok, felesleges odamenn�nk!
   Zack kelletlen�l elindult a terasz fel�, de m�g egyszer visszan�zett.
   - Ezt meg�sztad – mondta, mire �n hozz�v�gtam a kisp�rn�m, amit az �gyamr�l kaptam fel.  
   Pr�b�ltam sietni a fel�lt�z�ssel, de j�form�n annyira d�h�s voltam, hogy m�g lassabban haladtam, mintha rendes temp�ban �lt�ztem volna. P�r perc kellett, hogy hagyjak Anyu�knak egy cetlit az asztalomon, ha keresn�nek. A pillant�som megakadt a Zack-et �br�zol� rajzon. Gyorsan kih�ztam azt a fi�kot, amelyikben a pisztolyomat tartottam, kivettem azt, majd bedobtam a hely�re a k�pet. Itt biztos nem tal�lja meg senki…
   Nagyot s�hajtottam, azt�n kimentem a teraszra, majd oldalt megt�masztottam magam �s �tugrottam a korl�tot. Guggolva �rkeztem a k�t fi� el�.
   - H�ny �ra? – k�rdeztem csak �gy mell�kesen.
   - 11:45. Mi�rt? – k�rdezte Ez�kiel.
   - Csak mert kb. h�rom �s f�l �r�t aludtam – mondtam hatalmasat �s�tva. – Na, sz�val. Mi a helyzet?
   - Kb. 40 perce megt�madtak valakit. A vad�sz sokkot kapott. Semmit nem tud, de szemtan�k l�tt�k a v�mp�rt. Nyomtalanul elt�nt – foglalta �ssze Ez�kiel.
   - �rz�kelni nem lehet? – tettem fel a k�zenfekv� k�rd�st. Akkor legal�bb hamar elint�zn�nk �s mehetn�k vissza aludni.
   - Nem – v�laszolt Ez�kiel. – Sokan vagyunk kint, �gy egyszer�en nem lehet.
   - Ilyen a mi szerencs�nk – motyogtam.
   A t�mad�s a kertv�rosban volt. M�r messzir�l lehetett l�tni a helysz�nt, ugyanis a rend�raut�k meg a ment� piros �s k�k f�nye bevil�g�totta az eg�szet. Csak egy pillant�s kellett, hogy felm�rjem a helyet: a szemtan�k valamivel a ment�aut� mellett �csorogtak �s �pp az �ket faggat� rend�r�k k�rd�seire v�laszolgattak, a ment�s�k pedig felk�sz�tett�k az �ldozatot a sz�ll�t�sra. Amennyire �n l�ttam, nem festett valami j�l.
  Homlokr�ncolva k�rben�ztem Apu ut�n. Szinte azonnal meg is l�ttam, amint a megszokott t�mbj�vel az egyik szemtan�t k�rdezgette. �pp csak egy biccent�ssel k�sz�ntem neki, mikor feln�zett. Nem akartuk felh�vni a figyelmet a vad�szok jelenl�t�re. K�rben�ztem �s, mint aki csak s�t�lni indul, elindultunk az egyik ir�nyba.
   Korn�l m�r ott v�rt minket az utca v�g�n, messzebb a hat�s�gokt�l. �gy vettem ki a s�t�t pillant�s�b�l, amit r�nk vetett, hogy m�r csak r�nk v�rtak Mar�val �s M�rkkal. A kiosztott utas�t�s szerint nekem, Zack-nek �s Ez�kielnek a kertv�ros d�lnyugati r�sz�t kell bej�rnunk.
   - Sok szerencs�t! – mondta v�g�l �s �sszetekerte a t�rk�pet, amin f�l perc alatt megmutatta azokat az utc�kat, amelyeket a h�rmasunknak kell �tvizsg�lnia, majd sarkon fordult �s k�t k�s�r�j�vel a sark�ban elt�nt a s�t�tben.
   - Gyertek, menj�nk – mondtam. Vetettem m�g egy utols� pillant�st felfordul�s ir�ny�ba, v�g�l nagyot s�hajtva h�tat ford�tottam �s megindultam a kijel�lt ter�let fel�.
   Hajnali 3-ig s�tafik�ltunk fel s al� az utc�kon, de a v�mp�r nyom�t nem tal�ltuk. Most m�r megtehettem azt, hogy kiterjesszem a tudatom, de �gy sem tal�ltam egyetlen egy v�mp�rt sem a k�rny�ken.
   - Vajon a t�bbiek tal�ltak valamit? – k�rdeztem. A f�radts�gt�l meg a kialvatlans�gt�l sz�rt a szemem �s m�r csak vonszoltam magam a k�t fi� ut�n.
   - Az�rt ennyire l�tv�nyosan ne szenvedj! – sz�lt r�m Zack �s meg�llt t�lem p�r m�terre. � sem volt sokkal fittebb n�lam �s mint kider�lt, n�la a f�radts�g mell�khat�sa a bunk� viselked�s.
   - Ja, bocs, hogy h�rom �s f�l �rai alv�s ut�n egy kicsit ny�g�s vagyok! – csattantam fel �s szikr�z� tekintettel meredtem r�.
   A szem�t d�rzs�lgette, de a hangom hallat�ra leengedte a kez�t �s a megszokott istenem-hogy-lehetsz-ekkora-h�lye-liba t�pus� pillant�st vetett r�m.
   - Bocsi, kis sz�vem, de �n semmit nem aludtam, �gyhogy meg tudn�m k�sz�nni, ha le�ll�tan�d magad!
   - Tehetek �n r�la, hogy ha te alv�s helyett a kis Iz�csk�ddal besz�lt�l?! – kiab�ltam meggondolatlanul.
   - M�gis mi a fr�szr�l besz�lsz?! Mi k�ze van ennek az eg�sznek Iz�hoz?! – �llt meg el�ttem Zack, de azzal a 20 cm-nyi t�vols�ggal, ami �gy k�zt�nk maradt, nem sokra mentem.
   H�tr�ltam egy l�p�st, de a d�h�mr�l m�g nem feledkeztem meg.
   - Szeretn�k v�gre otthon lenni, mint egy rendes, norm�lis l�ny �s nem pedig az utc�n dekkolni veled! – kiab�ltam. Az utols� sz� pedig olyan megvet�en harsant a csendben, amit�l m�g nekem is el�llt a szavam. 
   - Na, ide figyelj! – l�pett k�zelebb hozz�m �s megragadta a karom. Nem f�jt, de az�rt �reztem az �sszes ujj�t.
   - Zack! – sz�lalt meg figyelmeztet�en Ez, mire elengedett.
   - Te nem vagy egy rendes, norm�lis l�ny! – sziszegte. – Te vad�sz vagy! Most pedig legy�l sz�ves ehhez tartani magad!
   - Haza akarok menni! – mondtam halkan.
   - Hidd el, senki nem tart�ztat – b�lintott.
   Elindultam az egyik ir�nyba, de hirtelen �tlett�l vez�relve m�g utolj�ra h�tra fordultam.
   - Tudd meg, hogy t�ged ut�llak a legeslegjobban ezen a vil�gon! – kiab�ltam.
   - M�skor tal�lj ki valami olyat, amit m�g nem tudok! – kiab�lta vissza. – Ja �s �n is mondhatok neked valamit? Te vagy a legideges�t�bb �s legh�ly�bb l�ny, akivel valaha tal�lkoztam!
   Ami abban a pillanatban a legjobban irrit�lt, az az volt, hogy m�g az �n hangom remegett az indulatt�l �s m�s �rzelmekt�l, addig az �v� nyugodt �s h�v�s volt, ak�r az �jszaka.
   - Fordulj fel! – mondtam mar� g�nnyal a hangomban. Nem v�rtam meg, m�g mondd valamit. Sarkon fordultam �s elszaladtam.
   Elegem volt bel�le. Valah�nyszor a k�zelemben volt, eszembe jutott a k�p, ahogy Iz�val sm�rol. Ut�ltam ez�rt… R�ad�sk�nt m�r megint kihozott a sodromb�l. �tt�rte azt a falat, amit direkt miatta emeltem �s az�rt, hogy ne kelljen kimutatnom az �rz�seim. Most pedig ez a fal, mint egy k�rtyav�r omlott �ssze egyetlen egy mondat�t�l.
   Az igazat megvallva, �llap�tottam meg ism�t, csak szerettem volna ut�lni. A val�s�gban nem ment. A val�s�gban csak egyre jobban �s jobban vonz�dtam hozz�.
   Nagyot s�hajtottam �s elindultam hazafel�, l�lekben pedig m�r el�re k�sz�tettem magam a holnapi miatt. Ha Korn�l f�l�be jut, hogy otthagytam a k�t fi�t… �r�lhetek annak, ha nem z�r �ssze megint Zack-kel, hogy oldjuk meg a probl�m�inkat.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s