N�ri

�szinte besz�lget�s

   M�snap reggel Mara szolg�lta fel nekem a reggelit az �gyba.
   - Mara, mondtam m�r, hogy ne f�radj ezzel! – mondtam dorg�l�an �s a t�lc�ra meredtem. A t�ny�rokon r�ntotta volt, vajas pir�t�s meg p�r szendvics.
   - Te most beteg vagy �s a betegnek az �gyban a helye – n�zett r�m szigor�an. - Nem tudtam, mit szeretsz – magyar�zta a l�ny v�llat vonva �s le�lt az �gyam sz�l�re. – Hogy vagy?
   - Eg�sz j�l – mondtam. El�z� nap este is j�rt n�lam az orvos �s megjegyezte, hogy eg�sz sz�pen gy�gyulok. Meg persze kaptam egy c�lz�st, hogy ak�r nyugodtan haza is mehetek.
   Erre �n kecsesen vissza�t�ttem azt a bizonyos labd�t azzal, hogy akkor ezt besz�lje meg Korn�llal. Ezek ut�n m�r nem k�tekedett velem.
   S�hajtottam �s beleharaptam a pir�t�sba. Mara �s Korn�l pont �gy viselkednek, mint a p�tsz�l�k. Pont �gy izgultak �s agg�dtak, mintha a tulajdon sz�leimet l�tn�m.

 Elkaptam Mara agg�d� pillant�s�t �s megeresztettem egy mosolyt.

   – Minden rendben van – mondtam.
   - A fr�szt hoztad r�nk – cs�v�lta a fej�t Mara. – Persze nem csak te, de Zack �s Ez�kiel is.
   - Mi van az �ldozattal? Hogy van? – �rdekl�dtem.
   - �t az egyik mag�nklinik�ra sz�ll�tott�k, de azt mondj�k, hamar rendbe j�n. Csak p�r t�r�se van meg ficama. Annyira nem v�szes. Csak h�t semmire sem eml�kszik…
   Igaza is van. �n is szeretn�m min�l hamarabb elfelejteni az eg�szet. Kiv�ve Zack illat�t. Valahogy az az egyetlen eml�kem azut�nr�l, hogy leg�rnyedtem az aszfaltra. Az illata �s a hangja. Akkor m�r tudtam, hogy minden rendben lesz. Igaz, arra m�r nem eml�kszem, hogy mit mondott, de arra t�k�letesen, hogy besz�lt hozz�m. �s ennyi nekem teljesen el�g.
   - �s a v�mp�r? Aki megt�madta az �ldozatot? R�la mi h�r? – k�rdeztem.
   - Elt�nt, mint a k�mfor.
   - Legal�bb azt tudn�nk, hogy amik r�nk t�madtak, azok k�z�tt volt-e, vagy ezek teljesen m�sok…
   Mara megcs�v�lta a fej�t.
   - Semmit sem tudunk �s ez Korn�lt is meg�rj�ti. R�ad�sul azzal, hogy titeket is megt�madtak… Ti ide tartoztok, a mi munkak�r�nkbe. Nem tud olyan egyszer�en napirendre t�rni felette, mivel k�zel �lltok hozz�.
   S�hajtottam �s megettem mindent, ami a t�lc�n volt. Mikor v�geztem, Mara fel�llt az �gyam sz�l�r�l.
   - Pihenj egy kicsit – mondta kedvesen mosolyogva. – A doki �rt igazol�st, �gy a suli miatt ne agg�dj. Ami pedig a p�tol�sokat illeti, megk�rhetem Zack-et…
   - Hagyd csak! – legyintettem. – Majd megoldom…
   - Rendben – b�lintott Mara. – Majd j�v�k – ezzel otthagyott a szob�ban.
   N�zhettem volna a t�v�t, vagy olvashattam volna, de semmi kedvem nem volt ezekhez. Ink�bb fek�dtem az �gyon �s b�multam kifele az ablakon.
  Zack arca ugrott be el�m, az Isten tudja, honnan. Valahol m�lyen sajn�ltam, hogy az�ta a reggel �ta, hogy arra �bredtem, itt van velem �s fogja a kezem, nem j�rt n�lam l�togat�ban. �gy j�rk�l a k�zpontban, hogy m�g csak be se n�z hozz�m. Megr�ztam a fejem. M�gis mi jut eszembe?! Csak az�rt szomor� lenni, hogy nem volt k�v�ncsi r�m? Ennyire sz�nalmas vagyok?? Igen. Ennyire… Nagy lend�lettel a m�sik oldalamra fordultam, mire felszisszentem a f�jdalomt�l, majd a fejemre h�ztam a takar�t.
   T�bb hetes �gyban tart�zkod�s ut�n v�gre kijelenthettem, hogy teljesen meggy�gyultam �s ebben nem csak �n �s Max �rtett�nk egyet, de m�g Mara, s�t Korn�l is.
   �gy azt�n �jra suliba j�rhattam �s meghallgathattam a leg�jabb pletyk�kat. Az egyik k�zvetve engem is �rintett, ugyanis most m�r szinte mindenki l�tta Zack bar�tn�j�t. A h�r, hogy Zack-nek komoly kapcsolata van, �gy l�tszott, csak engem nem �rdekelt.
   Egy�bk�nt a suliban is l�tni lehetett a tavaszt. Senkinek sem volt kedve tanulni, mindenki m�r a tavaszi sz�netet v�rta. Az azonban �prilis v�g�re esett, �gy m�rcius elej�n csak �lmodozhattunk az egy hetes semmit tev�sr�l. R�ad�sk�nt a k�vetkez� h�tre h�rom t�maz�r�t is be�g�rtek �s m�g csak kedd volt.
   - H�t, emberek, ez sz�v�s! – fakadt ki Eszter a nagysz�netben. – Egy h�tv�ge alatt hogy lehet rendesen felk�sz�lni h�rom t�maz�r�ra?!
   - �gy, hogy m�r most elkezded – s�hajtott Anna �s letette a szendvics�t az asztalra.
   Mind a hatan a tanteremben voltunk. Mindenki m�s az udvaron �lvezte az �j tavasz els� naps�t�s�t.
   - H�t ez nem igaz! Legal�bb ne egy napon �rn�nk a bioszt meg a matekot!
   - �gyis egy napon fogjuk – vettem el� az „optimizmusomat”. – R�ad�sul szerd�n. De csak az�rt, mert kedden faktom van, �gy �r�lhetek neki, ha �tre hazaesem…
   - Am�gy van h�r… - Anna gyorsan k�rbe n�zett, b�r t�k feleslegesen: csak mi voltunk a teremben. – a v�mp�rr�l?
   - Nincs. Semmi – mondtam �s a kezembe temettem az arcom. – A vad�sz, akit megt�madtak, sokkot kapott, �gy semmire sem eml�kszik. Az orvos szerint az agya �gy v�dekezik a sokkol� eml�kek ellen. Ami vicc, mivel semmi sem l�tszik rajta. Olyankor szokott az agy t�r�lni, ha valami olyan dolog t�rt�nik, amibe bele is �r�lhet, nem? De a fick�k�mon semmi nem l�tszott. Nem volt rajta s�lyos s�r�l�s: a t�r�tt bord�ja nem lyukasztotta �t a t�dej�t, nem szakadt be a feje, csak k�t oldalbord�ja megrepedt, a l�ba k�t helyen t�rt, a v�lla kiugrott a hely�r�l…
   - �s ez neked nem s�lyos? – d�bbent meg D�ri. – Ez rohadt durva.
   - N�zd, m�r nem az�rt mondom, de �n s�lyosabb �llapotban voltam… - mondtam mogorv�n. – K�l�nben is, ha valakit m�g �l� �llapot�ban sz� szerint felboncolnak, na az durva. De ez…
   - �gy �rtette – �llt bar�tn�je mell� Anna. -, hogy ezek miatt m�g nem k�ne az agy�nak blokkolnia. �s nem is er�szakolt�k meg…
   A t�bbiek homlokukat r�ncolva kuncogtak.
   - M�r �gy �rtem, hogy ez lehetne olyan t�nyez�, de e n�lk�l, ez olyan… hi�nyos az eg�sz.
   Eszter a fej�t cs�v�lta.
   - Egyszer majd elmagyar�zod nekem, hogy mi�rt akarsz ennyire vad�sz lenni. Ez m�g ap�d nyomoz�i munk�j�n�l is durv�bb…
   - Szerintem nem – mondtam. - Ha azt n�zed, akkor embereket ment�nk. R�ad�sul olyan emberek �let�t, akik nem is tudj�k, hogy vesz�lyben vannak.
   - Ez nem semmi. De nem f�lsz? �gy �rtem, te is vesz�lyben vagy, nem? – tette fel a nyilv�nval� k�rd�st Enik�.
   - Ebb�l a szempontb�l olyan, mint a t�zolt�i munka. �k is tudj�k, hogy vesz�lyes bemenni egy �g� h�zba, de ez a munk�juk �s bemennek. B�r el�tte kik�pz�st kapnak meg felszerel�st. Mi is kapunk.
   - De ez akkor is durva – mondta Eszter, mintegy lez�rva a t�m�t.
   Homlokr�ncolva n�ztem r�juk. Ez volt az els� besz�lget�s a h�rom �v alatt, amikor nem borzadtak el a v�mp�r sz� hallat�n �s �gy n�ztek r�m, mintha egy h�s �lne vel�k szemben…
   A k�vetkez� h�ten meg�rtuk a dolgozatokat. �rdekesen siker�ltek. Az azt k�vet�n m�sb�l �rtunk, az azt k�vet�n meg kiosztott�k �ket. �s ez �gy ment, szinte v�g n�lk�l.
   A j� h�r viszont az volt, hogy ahogy teltek-m�ltak a hetek, �gy k�zeledett a tavaszi sz�net �s az azt k�vet� �t napos kir�ndul�s, amit az �retts�gi sz�netre meg az azt megel�z� h�tv�g�re tervezt�nk.
 

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s