Ez a rész kicsit pikánsabb - érthető, mivel Dake-ről van szó -, de +18-asnak nem mondanám. Inkább képzeljetek oda egy +16-ost. Én erre a zenére írtam meg. Enjoy! ^^

És ha elmondtam a csajnak, ki akart vele randizni? Nagy ügy. Legalább felkészült a legrosszabbra… Hogy mondtam volna nemet annyi könyörgésnek? Az a Linda vagy ki teljesen rám kattant, végig sms-ekkel bombázott meg hívogatott, míg végül meg nem adtam magam. Persze aztán rám terelődött a szó, tehát… Kinek akarok hazudni? Érdekelt a kiscsaj, beszerveztem vésztartaléknak, ha lenne valami gubanc Lucyval. Alap, hogy belement a randiba. Eddig elég rámenősnek tűnt, de most…

Vigyorra húzódtak ajkaim, ahogy végignéztem a szőke, göndör hajú, zöld szemű lányon: erős, de profi smink volt az arcán, ajkai vérvörösek, fekete ruhája mélyen kivágott, és olyan rövid, hogy nem sokat bízott a fantáziára… Ideális esti program. Csak az idegesítő barátnői ne lettek volna ott – valamilyen érthetetlen oknál fogva két asztallal odébb vihogtak és le se vették a szemüket rólunk.

- Mit mondtál, mit kérsz inni? – hajoltam közelebb, hogy jobban halljon a csaj a hangzavarban, s közben vetettem egy behatóbb pillantást a ruhája alatt húzódó völgyre. Hmm, nem rossz, határozottan nem rossz. Újra felnéztem, ezúttal a lány szemeibe.

- Whiskyt – mondta határozottan, végig úgy tett, mintha az a másik kettő ott se lenne. Pedig tudtam, hogy együtt jöttek, láttam őket az ajtóban. Amint a szöszi meglátott, lekoptatta a barátnőit, majd csípőjét riszálva sétált a pulthoz, ahol már vártam rá egy ideje. Olyan természetességgel csókolt arcon a bemutatkozás után, mintha minden nap ilyen Adoniszokkal találkozgatna. A választása azonban meglepett. Whisky. Nem éppen csajos ital. Érdekes. Eddig magabiztosnak tűnt, de valami nem stimmelt, éreztem. Kurva jó emberismerő vagyok, szóval nem tud átverni. Na, majd úgyis kiderül…

- Rendben, szépségem, máris – mosolyogtam, majd elfordultam, hogy intsek az egyik pincérnek. Egy elég szép mutatós példány volt… Leadtam a rendelést, kiegészítve egy másik pohár whiskyvel, majd figyelmemet újra Lindának szenteltem. Soha nem hittem volna, hogy a törpének egy ilyen csaj a szívszerelme. Inkább volt az én típusom, nem az a szende szűz, aki Kenhez illett volna. Jaj, miket gondolok? Ken nem férfi. Pont. – Szóval… Milyen volt a randi Kennel? – dobtam be a kérdést, amire a leginkább kíváncsi voltam. Mármint a csaj szexuális szokásain kívül…

Linda fintorgott, haját válla mögé dobta.

- Szar. Az a gyerek egy nyomorék. Ne is beszéljünk róla, mert felfordul a gyomrom – grimaszolt újra, s már meg is érkeztek az italaink. Linda gondolkodás nélkül felkapta, majd felhajtotta, mielőtt még koccinthattunk volna. Az igen, így könnyebb lesz megszerezni, mint gondoltam. Magam sem tudom, miért, de enyhe csalódást éreztem. Inkább elhessegettem az egészet, én nem ilyen vagyok. Lyuk, lyuk, bedugjuk.

Merőn néztem rá, mire újra megszólalt. Bedőlt, karja majdnem hozzám ért, ahogy odakönyökölt mellém, lábait keresztbe tette, amiket akaratlanul is végigmértem. Igen, kifejezetten dögös.

- De te sokkal jobban nézel ki, bírom a tetkóidat is – simított végig a mellkasomon és vállamon húzódó tetoválásokon. Meleg keze kellemes érzés volt a csupasz felületen. Vajon másban is ilyen profi…? Mert a flört elég jól megy a kisasszonynak…

-  Igen? – nevettem. – És miben vagyok még jobb, mint Ken-baba?

Linda is velem nevetett, ujjai között csavargatott egy tincset, szemét játékosan villantotta felém.

- Miben nem? Ugyan, Dake, te tökéletes vagy – kacagott fel, majd lábát az enyémhez simította. Húha, van egy olyan érzésem, hogy nem beszéljük végig az estét…

- Igaz. Nem is vagy te olyan buta – feleltem, s közben megállj parancsoltam lassan éledező férfiasságomnak. Nem veszítem el a fejem ennyitől. Nem, az irányítás nálam van. Mindig.

- Tessék? – nézett rám értetlenül.

Aha, tehát igaz, amit a szőke nőkről mondanak… Kivéve persze Lucyt. Ő már reflexből visszaszólt volna valamit.

- Semmi, szépségem – hessegettem el a témát, majd átkaroltam a lány vállait. Egész jó illata volt, bár az én ízlésemnek kicsit tömény, túl édes.  Mintha ez bazinagy vattacukor lenne az orromban.

Linda a pillanatnyi zavar után újra magára öltötte magabiztosságát.

- Megyünk táncolni?

Erre a kérdésre létezik nemleges válasz? Persze, hogy nem. De előbb… Kicsit ki akartam ugrasztani a nyulat a bokorból. Linda szerepet játszott, tudtam jól. Ráadásul kíváncsi voltam, mi volt Kennel.

- Persze – mosolyogtam rá. - De előtte… Szóval, mivel is tolta el Ken? Azzal, hogy nem tolta be? – vontam fel vigyorogva a szemöldökömet, miközben belekortyoltam az aranyló italba.

Linda félrenyelt, majd vöröslő fejjel köhécselt, korábbi nőies álcája eltűnt. Talán ha nincs rajta smink, sokkal fiatalabbnak nézem. Mennyi lehetett: tizennégy-tizenöt? Az már majdnem liliomtiprás.

A csaj közben összeszedte magát, majd könnyedén megvonta kecses vállát.

- Nincs benne semmi férfias. Össze sem lehet hasonlítani veled. Szóval… otthagytam. Miért érdekel ennyire?

Kissé gyanakodva nézett rám. Miért érdekelt? Nem tudtam volna egyértelmű választ adni. Hiszen az a gyerek egy senki, semmi közöm ahhoz, épp melyik csaj verte át.

Végül meggyőztem magam. Igen, hidegen hagy a nyomora…

- Nem érdekel – feleltem lazán, miközben felálltam, majd megfogva a kacsóját, magam mellé húztam. – De te igen. Kíváncsi vagyok, milyen a csípőmozgásod… - leheltem a fülébe, s már vezettem is a táncoló tömegbe. Linda boldogan követett. Tudtam, hogy ma este megkapom. Végre beelőzöm valamiben Kent.

Erre a gondolatra egy pillanatra megtorpantam, a szöszi is észlelte zavaromat.

- Dake? Minden rendben?

Nem válaszoltam rögtön. Közelebb vontam magamhoz karcsú testét, éreztem a mellkasomhoz dörgölődő melleit, kezei széles hátamat cirógatták. Valami mégsem stimmelt, hiába kívántam.

- Persze – mosolyodtam el lassan. – Most, hogy velem vagy, nem is lehetnék boldogabb…

 Bár a villódzó fényekben nehezen láthattam, biztosra vettem, hogy Linda elpirult.

 - Dake… Figyelj… - kezdte a csaj, de nem érdekelt, mit akar. Csak az, amit én akartam. Lehajoltam, ajkaim a lányéra simultak, miközben egyik kezemmel göndör, szőke hajába túrtam. Lindát talán meglepte a reakcióm, de nem ellenkezett: hagyta, hogy ajkaim rabul  ejtsék, miközben csókunk elmélyült. Testünk egy ritmusra mozgott, vonaglott az érthetetlen zenére. 

- Mit akartál mondani? – kérdeztem percek múlva. Linda szaporán vette a levegőt, láttam, hogy nem hagytam hidegen, sőt… El tudtam képzelni, odalent milyen forró, nedves lehetett…

 A csaj ködösen nézett rám, megköszörülte a torkát, majd megrázta a fejét.

- Khm… Nem érdekes.

 Mindentudó mosoly ült ki az arcomra.

- Helyes. Mit szólnál, ha valami… meghittebb helyen folytatnánk a bulit?

 Linda egy pillanatra habozott, tekintete barátnői felé siklott. Nem tudtam, mi járhat a fejében, de annyira nem is érdekelt. Szerintem már akkor tudta a választ, mikor először meglátott a pultnál.

- Rendben. Menjünk – karolt belém. Bizonytalansága elpárolgott, büszkén mosolyogva lépegetett mellettem, miközben elhagytuk a klubot.

 Ezt már szeretem. Egy pohár whisky, és belement… De szerintem anélkül is ment volna. Hiszen rólam beszélünk.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés