Egy pillanattal k�s�bb felh�rd�lt. Az el�tte l�v� h�z gyep�r�l egy �t�ves forma kisl�ny szaladt az �tra. Egy teheraut� pont akkor fordult ki a h�z bej�r�j�r�l, s alig tizen�t m�terre volt t�le. A sof�r vadul r�dud�lt a gyerekre, amit�l az �sszezavarodott �s �ppen a teheraut� el� futott. Csod�val hat�ros m�don a kisl�nynak siker�lt biztons�gban �tkelni az �ton, felh�zta mag�t egy alacsony k�falra – ami t�rt�netesen egy h�d egyik oldal�t alkotta. De a k�vetkez� pillanatban, ahogy a teheraut� elsuhant mellette, a gyerek elvesz�tette az egyens�ly�t �s �tborult a fal t�loldal�ra!

- Te j� �g! – ki�ltott fel Nancy, mik�zben beletaposott a f�kbe. Lelki szemei el�tt megjelent a k�p, ahogy a gyerek a v�z m�ly�re s�llyed, tal�n m�g a fej�t is be�t�tte egy szikl�ba. Nancy kipattant a kocsib�l �s �trohant az �ton. A v�zpart sz�l�n l�tta a g�nd�r haj� kisl�nyt, aki a jobb oldal�n fek�dt mozdulatlanul.

- Jaj, csak nehogy… - Nancy nem merte befejezni a sz�rny� gondolatot, mik�zben lem�szott a meredek lejt�n.

Amikor oda�rt a gyerekhez, megk�nnyebb�lten l�tta, hogy a kisl�ny norm�lisan l�legzett �s nem ker�lt v�z se az orr�ba, sem pedig a sz�j�ba. Egy gyors vizsg�lat ut�n meg�llap�totta, hogy a gyereknek nem t�rt el semmije.

Nancy gyeng�den felemelte a kisl�nyt, er�sen tartotta karjaiban, mik�zben felk�zd�tte mag�t a lejt�n. Ezut�n �tsietett az �ton, s meg sem �llt a gyerek h�z�ig.

Abban a pillanatban a bej�rati ajt� kiny�lt �s egy id�s n� nyomult ki rajta, arca k�nnyben �szott.

- Judy! Judy!

- Nyugodjon meg, rendben lesz a kisl�ny – sz�lt gyorsan Nancy.

A n�, megl�tva Nancy aut�j�t, izgatottan k�rdezte:

- Te �t�tted el?

- Nem, nem. Judy a h�dr�l esett le – sietett a magyar�zattal Nancy, majd r�viden �sszefoglalta a t�rt�nteket.

Ek�zben egy m�sik, p�r �vvel fiatalabb n� sietett ki a h�zb�l.

- �, kicsik�m! Mi t�rt�nt vele?

Ahogy a n� Judy fel� ny�lt, Nancy megnyugtat� hangon v�laszolt:

- Judy j�l van. Beviszem a h�zba �s lefektetem egy kanap�ra.

Az egyik n� kinyitotta a sz�nyogh�l�s ajt�t, a m�sik pedig mutatta az utat.

- Erre tess�k.

Nancy becipelte a kis terhet az el�szob�n kereszt�l egy kis, r�gim�di nappaliba. Amint letette a gyereket a kanap�ra, Judy motyogni kezdett �s fej�t egyik oldalr�l a m�sikra forgatta.

- Szerintem hamarosan mag�hoz t�r – sz�lt Nancy.

A k�t n� agg�dva figyelte Judyt, mik�zben bemutatkoztak Nancynek: Edna �s Mary Turnernek h�vt�k �ket, �k voltak a kisl�ny n�nik�i.

- Judy vel�nk �l – magyar�zta Edna, az id�sebb testv�r. – Mi nevelj�k ketten.

Nancyt kiss� meglepte, hogy k�t id�s n� nevel egy ilyen kis gyereket.

�pp a nev�t �s a c�m�t adta meg, amikor Judy kinyitotta szemeit �s k�r�ln�zett. Nancyre esett a pillant�sa:

- Ki vagy te?

- A nevem Nancy. �r�l�k, hogy megismerhetlek, Judy.

- L�ttad, amikor leestem?

Nancy b�lintott, mire Mary n�ni megsz�lalt:

- Kimentett a foly�b�l, miut�n beleest�l.

Judy s�rva fakadt.

- Soha, de soha nem rohanok �t t�bbet az �ton, t�nyleg! – �g�rte a k�t n�nek.

Nancy megnyugtatta, hogy elhiszi. Megsim�totta a gyerek fej�t, aki mosolyogva n�zett fel r�. Hab�r Nancy tudta, hogy Judynak nem esett nagyobb baja, �gy d�nt�tt, marad m�g p�r percet, h�tha tud seg�teni valamit. A gyerek vizes ruh�it sz�razra cser�lt�k.

Mary Turner a konyha fel� indult.

- Jobb, ha keresek orvoss�got �s hideg borogat�st Judynak. Egy j� nagy pukli k�sz�l el�j�nni a fej�n. Nancy, velem j�nn�l, k�rlek?

Mutatta az utat a konyha fel�, ahol el�vette az els�seg�ly-k�szletet, ami a falon l�gott.

- Szeretn�k bocs�natot k�rni t�led, Nancy, ami�rt azt hittem, te �t�tted el Judyt – kezdett bele a n�. – Sajnos Edn�val elvesz�tett�k a fej�nket.  Tudod, Judy nagyon kedves a sz�munkra. Mi nevelt�k az �desanyj�t, aki egyke volt, �s eg�szen kicsi kor�ban �rva lett. Ugyanez t�rt�nt Judyval is. A sz�lei egy haj�robban�sban haltak meg h�rom �ve. Szeg�ny kisl�nynak nincs m�s rokona rajtunk k�v�l.

- Judy nagyon eg�szs�gesnek �s boldognak t�nik – sz�lt gyorsan Nancy –, sz�val biztosan szeret itt �lni.

Mary elmosolyodott.

- Megtessz�k, ami t�l�nk �s a csek�lyke bev�tel�nkb�l telik. N�ha azonban nem elegend�, sajnos. Eladtunk n�h�ny r�gi b�tort annak a k�t f�rfinak, akiket a teheraut�ban l�tt�l. Nem ismerem �ket, de azt hiszem, megfelel� �rat k�rtek.

Mary Turner gondolatai visszat�rtek a kis Judyhoz.

- Most, amikor m�g kisl�ny, Edna �s �n k�pesek vagyunk a j�vedelm�nkb�l eltartani. Viszont a j�v� m�r nem t�nik ilyen r�zs�snak. Varr�n�k vagyunk, de az ujjaink m�r nem olyan �gyesek a t�vel, mint r�gen.

Az igazat megvallva, Nancy, abban az id�ben, amikor Judy sz�lei meghaltak, Edna �s �n elgondolkodtunk azon, hogy k�pesek lesz�nk-e rendesen gondoskodni Judyr�l. De elhat�roztuk, hogy megpr�b�ljuk �s most a vil�g minden kincs��rt sem szeretn�nk elvesz�teni �t. Teljes sz�vb�l megszerett�k a kis dr�g�t.

Nancyt meghatotta a t�rt�net. Tudta, mi j�r a Turner-n�v�rek fej�ben – a kiad�sok megemelkednek majd, �s ahogy telik az id�, �gy cs�kken a bev�tel�k.

- Sajnos Judy sz�lei nagyon kev�s p�nzt hagytak r� – folytatta Mary. –  De ragyog� emberek voltak �s Judy is �pp olyan lesz, mint �k. Zene- �s t�nc�r�kat kellene vennie, �s gimn�ziumban tanulnia. De att�l tartok, mi soha nem lesz�nk k�pesek neki megadni mindezt.

- Judy nyerhet �szt�nd�jat vagy m�s p�nzbeli seg�ts�get is kaphat – sz�lt b�ztat�an Nancy.

Mary �gy l�tta, hogy Nancy egy�tt�rz�en hallgatta, ez�rt �gy d�nt�tt, megny�lik neki:

- Az ap�nk unokatestv�re, Josiah Crowley r�gebben seg�tett nek�nk. De n�h�ny h�napja meghalt. �vekig hossz� l�togat�sokat tett n�lunk �s nagyon b�kez� volt. – Miss Turner fels�hajtott. – Mindig azt �g�rte, hogy gondoskodni fog r�lunk a v�grendelet�ben – nagyon szerette a kis Judyt – �s att�l tartok, Edna �s �n erre alapoztuk Judy j�v�j�t. De azt�n m�gsem tartotta be, amit �g�rt.

Nancy meg�rt�en mosolygott a n�re, �s ink�bb nem sz�lt semmit. K�zben arra gondolt, hogy Mr Crowley tal�n meggondolta mag�t.

- Josiah k�s�bb m�s unokatestv�rein�l lakott; ett�l fogva a dolgok megv�ltoztak. Ritk�n j�tt csak hozz�nk. De m�lt febru�rban itt j�rt �s ugyanazt a dolgot mondta, mint kor�bban – hogy Edna �s �n p�nz �r�k�lni fogunk t�le. Annyiszor seg�tett m�r nek�nk, pont ez�rt furcs�lljuk, hogy v�g�l m�gsem hagyott r�nk semmit.

Mary Turner Nancyre pillantott.

- Tal�n te ismered a mi j�m�d� unokatestv�reinket, akikhez Josiah k�lt�z�tt. River Heights-ban �lnek. Richard Topham csal�dj�ra gondolok.

- K�t l�nyuk van: Ada �s Isabel? – k�rdezte Nancy. – Mert ha igen, akkor ismerem �ket.

- Igen, erre a csal�dra gondolok – felelte Mary.

Nancy n�mi fagyoss�got v�lt kihallani a n� hangj�b�l.

- Ismered azt a k�t l�nyt? – k�rdezte Miss Turner.

Nancy nem felelt azonnal. Arra tan�tott�k, hogy nem illend� pletyk�lkodni.

- Ada �s Isabel abba a k�z�piskol�ba j�rtak, mint �n. Nem voltunk k�zeli bar�tok. Mi – �hm – nem �rtett�nk egyet p�r dologban - fogalmazott �vatosan.

Ezalatt az id� alatt Mary Turner kiv�lasztott n�h�ny dolgot az els�seg�ly-dobozb�l. Most a fagyaszt�hoz ment p�r j�gkock��rt. Ahogy elrendezte ezeket a t�rgyakat egy t�lc�n, �gy sz�lt:

- Nos, amikor Josiah kuzinunk meghalt, legnagyobb meglepet�s�nkre Richard Topham el��llt egy olyan v�grendelettel, amely a Crowley-vagyon v�grehajt�jak�nt nevezte meg �t, �s amely szerint minden p�nzt � �r�k�lt a feles�g�vel �s a l�nyaival egy�tt.

- Igen, olvastam r�la az �js�gban – eml�kezett vissza Nancy. – Nagy vagyonr�l van sz�?

- �gy tudom, hatalmas �sszegr�l – felelte Mary Turner. – Viszont Josiah nem egy unokatestv�re azt �ll�tja, hogy az �reg nekik is azt mondta, amit nek�nk – hogy p�nzt szeretne r�nk hagyni -, �s b�r�s�gra akarj�k vinni az �gyet. – A n� v�llat vont. – De azt hiszem, hogy a v�grendelet megt�mad�sa rem�nytelen lenne. Ennek ellen�re, Edna �s �n �gy �rezz�k, hogy kell lennie egy k�s�bbi v�ltozatnak, m�g ha ezt eddig senki sem mutatta be.

Nancy k�vette Miss Turnert a nappaliba. A hideg borogat�s seg�tett levinni a duzzanatot, ahol Judy be�t�tte a fej�t. Most, hogy meggy�z�dhetett arr�l, hogy a kisl�ny rendben van, Nancy bejelentette, hogy mennie kell.

- Majd l�togass meg, amilyen hamar tudsz – sz�lt Judy. – Megkedveltelek, Nancy. Te vagy az �n megment�m.

- Mindenk�ppen – felelte Nancy. – �n is kedvellek t�ged. Igazi sportember vagy!

A gyerek nagyn�njei �jra �s �jra megk�sz�nt�k Nancynek, hogy megmentette Judyt. A l�togat� alig �rt az ajt�hoz, amikor Edna hirtelen megsz�lalt:

- Mary, hol van az ez�st te�skann�nk?

- Itt van a te�z�asztalk�n… �, elt�nt!

Edna az eb�dl�be szaladt.

- Az ez�st gyertyatart�k! Azok is elt�ntek!

Nancy zavartan meg�llt az ajt� el�tt.

- �gy �rtik, hogy ellopt�k �ket? – k�rdezte.

- Csakis azok a f�rfiak lehettek, akik a b�torokat vett�k t�l�nk! – mondta Mary Turner, aki eg�szen feh�r lett, mint a fal.

Nancy azonnal a teheraut�ban �l� k�t f�rfira gondolt.

- Kik voltak azok a f�rfiak? – k�rdezte.

- �, Mary, hogy lehett�nk ennyire �vatlanok? – jajvesz�kelt Edna Turner. – Nem tudjuk, kik voltak. Csak bekopogtak az ajt�n, �s megk�rdezt�k, van-e elad� r�gi b�torunk… Soha t�bb� nem l�tjuk az ez�st�ket!

- Nem olyan biztos az – sz�lt Nancy. – Felh�vom a rend�rs�get.

- �, dr�g�m! – mondta b�natosan Mary. – A telefonunk nem m�k�dik.

- Akkor megpr�b�lom elcs�pni azt a furgont! – jelentette ki Nancy. – Hogy n�ztek ki a f�rfiak?

- Alacsonyak voltak �s nagydarabok. Az egyiknek s�t�t haja volt, a m�siknak vil�gos. Mindkett�nek nagy orra volt. Csak ennyire eml�kszem.

- �n is – tette hozz� Edna.

Egy gyors k�sz�n�ssel Nancy kisietett a h�zb�l a kocsij�hoz.