Merry Xmas!

Vártam már ezt a napot, jó csak úgy ellenni, pihenni, csöndben lenni. Meg a karácsonyi hajcihő is már sok volt. A barátom még alszik, amit meg is értek. 3 körül aludtunk el, mivel voltunk éjféli misén a rokonokkal, utána meg hazajöttünk, de ugyebár a hideg kiveri az álmot az ember szeméből.

De azért jó érzés, hogy nincs különösebb tennivaló. Szerintem sütök még egy kis mézeskalácsot - röpke félóra alatt meg is sül, jippijájé, új sütő - és legalább egy kis meleget is csinál. Egyelőre nincs kedvem begyújtani, mert kellene hozzá gyűjtós, ami nincs idebent és ááá.. macera. 

Idén nem tudtunk hazamenni az én szüleimhez karácsonyra, ami kicsit fura, mert szerintem még sosem karácsonyoztam nélkülök, akkor sem, amikor Svájcban éltem egy évet.

De ahogy a karácsonyfánkra nézek, eltölt sokféle érzés. Előbb a kellemesebbek műfenyö ugyan, nem is saját, de mi díszítettünk barátommal és ez.. egy új hagyomány kezdete. Valamié, ami közös. De amúgy meg sosem veszek többet fenyőfát, mert pazarlásnak tartom ezt a hagyományt. Igen, a műfenyővel is.

Meg most jöttem rá, hogy több minőségi időt szeretnék vele tölteni, szereznünk kell társasjátékokat!!

Tegnap klassz volt a kommunizmus korából fennmaradt Gazdálkodj okosannal játszani. Csak az a sok cigifüst ne lenne...

Mondanom sem kell, nem fordítottam egy sort se, mióta dolgozom a kínaiban. Minden nap munkanap. Kivéve ez a két nap. Ki is élvezem. Szóóóval... 

Irány a karácsonyi filmek áradata.

Kellemes ünnepeket nektek is.

Lullabae

Hali!

Az elmúlt napok a berendezkedéssel és munkakereséssel teltek. Átköltöztünk a barátommal egy másik, kisebb városba, ahol jóval alacsonyabb áron és lakhatóbb környéken tudunk lakni. Most, ebben a pillanatban, kicsit... reménykedem.

Nem volt egyszerű a váltás. Vágytam a kirepülésre a meleg, családi fészekből, ugyanakkor kételyek is dúltak bennem: jó lesz ez így? Tényleg ezt akartam? 

Az együttélés nem olyan, mint a filmek vagy a könyvek mutatják. Nincs biztos recept vagy útmutató, csak néhány irányelv, mint a tisztelet, a hűség vagy az elfogadás. Nagyon fontos, hogy akivel együtt laksz, jó barátod legyen, nem csak a szerelmed. Épp ezért nyúlt most ilyen apró és szelíd békességet, hogy itt ülök a szobában, miközben hallgatom, hogy kattog a kandalló és csepeg a bojler (még nem az igazi, de elvileg az nem rossz, ha a túlnyomószelep csöpög). Kint hull a hó, olyan karácsonyos a hangulat.

De persze a fejemben folyamatosan megy közben, mire lenne még szükség a lakásban: egy fémvödör, lapáttal, fémkefe, lavór, szennyestartó, ruhásszekrények... és még sorolhatnám. De a legfontosabb cuccok igazából megvannak.

És én is szeretnék tenni hozzá a kapcsolathoz. Két fizetésből könnyebb építkezni, gyűjteni. Szeretnék önálló lenni. Ha ehhez pénz kell, szerzek. Jelenleg a legkézenfekvőbb (és leglegálisabb) formája ennek a munka. Tegnap végre találtam is egyet, nem álommeló, de a segélynél többet ad. Meg hát valahol el kell kezdneni. Aztán meglátjuk.

Eldöntöttem ügyanis, hogy szemléletet váltok. Amikor csak lehet, megőrzöm a derűt és a nyugalmat. ÉS lecsökkentem az aggodalmas óráim számát. Biztos ismeritek a mondást:

Szóval, ez most a működési elvem. És a hála gyakorlása. Ez eléggé aktuális, nem?

Hogy egy nagy ember szavait idézzem:

Boldog karácsonyt!

A fordítást a napokban folytatni fogom, mostanában nem volt hozzá kedvem. Nincs más hátra, mint előre!

Lullabae

Üdv!

Elég hidegre fordult az idő, ami a mi házunkban még durvább, mivel alig lehet felfűteni. Pontosabban hamar kihűlt. Téglaház.

Na de nem is olyan sokára visszatérek a szerelmemhez, az úúj lakásba. Alig várom.

A napokban kevésbé fordítottam, de a regény felénél járok már, ami elég jó eredmény. Ha kész vagyok a nyersfordítással, mehet egy lektrorálás és készen is áll a közzétételre.

Amit furcsállok, hogy vannak látogatók. Na nem mintha baj lenne. Csak nem értem az okát. Azt kell, hogy higgyem, a fent lévő tartalom még érdeklődésre ad okot. Ami király.

Szóval, köszike. 

Na, most megyek vissza, beszippantott a Relic hunter.Olyan jó nosztalgiázni. Nigel és Sydney....Jövööök!

Na, sziasztok,

Lullabae

Üdv nektek!

Ma rengeted dolog történt, pont mint szeptember 17-én. Úgy néz ki, önálló életem következő szakaszába lépek. Juhé!

Közben haladok a fordítással is, tök jól megy már. Igazából most a nyers változatot készítem, utána átolvasom és magyarosítom - lektorral kiegészülve, majd jöhet is a feltöltés az oldalra. Király lesz. Alig várom, hogy megismerjétek ti is Nancyt és a kalandjait.

Egyébként jelenleg itthon vagyok a szülői házban, mivel intézkednem kell adminisztrációs ügyeket. Meg megszűrik a tüdőmet. Ha az Isten is úgy akarja...

Ezután munkába állok majd az ország másik felén a párommal, és szépen megélünk majd kettecskén. Tényleg klassz ez a nap.

Már csak a mozgás hiányzik a napjaimból. Jaja, több odafigyelést érdemlek, mint amit jelenleg rászánok. De ez változni fog. Főleg mert másik környéken leszek. Hogy milyenen, az még kérdőjeles, de az is hamarosan kiderül.

Hallgassatok ti is ABBÁt ilyen mord, seggbefagyasztó időben. De véletlenül sem karácsonyit! Az túl mainstream, túl megszokott lenne. Még csak november van. November vége, de akkor is!

Csók,

Lullabae

Üdv!

Hogy vagytok?

Én eléggé viszketősen. Igazából már lassan egy éve tart a dolog, de még mindig nem tudom az okát. De valahogy nem is akarom. Talán allergia. Talán pszichés. Talán... Fene se tudja mi. Eh, mindegy.

Két napja már, hogy ennyire borongós az idő, ami elősegíti a punnyadás iránti vágyat. Teljesen jogosan. Pedig tudom, hogy amikor már elkészültem (pl. boltba menni), akkor élvezem a sétát az esőben. Felfrissít. Sokkal jobb mint idebent ücsörögni. 

Mondjuk ennek is megvan az előnye: áthat egy olyan hangulat, ami ihletet ad(hat). Meggyújtök egy mécsest, egy kis füstölő, meleg ital (jelenleg zöld tea), valamilyen klassz könyv/film/sorozat, vagy bármilyen elfoglaltság. Én most fordítani fogok. 

Nancy Drew történeteket. 

Ami azt illeti, már belekezdtem a második kötetbe (megvan a gépemen az összes regény, angolul), de szerintem visszatérek az elsőhöz, hogy szépen sorban haladjak. Érdekes lesz. Francia fordítással már van tapasztalatom (mégiscsak fordítóként szereztem diplomát), de az angol azért másabb. Meglátjuk, hogy megy. Szerencsére az angol nem egy bonyolult nyelv. Szeretem a hangzását és a felépítését. Persze a francia jobban megy, de azért az angolt is szeretném fejleszteni, mellette meg - így hogy rengeteg mostanában a szabadidőm, belekezdek egy másik nyelv tanulásába is.

A nyelvek szerelmese vagyok. Ha tehetném, megtanulnám az összeset. Mivel nem csak hogy hasznos, de segít megérteni más kultúrákat is. Érdekel a japán, a német, az olasz, a spanyol... és még sorolhatnám.

Épp ezért szeretem annyira a Nancy Drew sztorikat. Oké, főleg játék formájában ismertem korábban, de mindegyik epizód remek: ötvözi a logikai fejtörőket a különböző népek történelmével. Zseniális. Az egyik kedvencem a Shadow at the Water's Edge, ami tökéletesen átadja a tradícionális Japán szellemet. Mondhatni szó szerint... De nem spoilerezek. Buzdítalak benneteket, hogy próbáljátok ki, szerintem klassz kikapcsolódás és szellemi torna egyben.

Na de elég a promózásból.

Hirtelen eszembe jutott az Amour sucré manga, amit anno elkezdtem szintén lefordítani. Gondolkozom a folytatásán ill. befejezésén, ami eddig a lustaságon kívül az erkölcsi dilemmák miatt nem haladt eddig. (Feltegyem-e, ne tegyem, enyém a fordítás, viszont ezzel károsítom a készítóket; mások lementik és terjesztik - akár sajátként...)

Na, egyelőre ennyiben maradok. Beszélek majd Maryanne-nel, hozzá teltegyem/feltehetem-e. Meglátjuk.

Addig is:

Á bientot!

Lullabae

P.s.: A fejlécért köszönet Maryanne-nek! :)